Több dolgon is meglepődtünk. Először is kellemes meglepetés volt, milyen sokan vették a fáradságot és töltötték ki kérdőívünket – az első szó természetesen a nekik szóló köszönet: Köszönjük!

A második dolog, amin meglepődtünk (ez nem annyira „kellemes” meglepetés), az a helyes válaszok aránya. Mielőtt elmondanánk a „megfejtést”, néhány rövid számadat:

Mindössze egyetlen válaszadó adott 5 helyes választ, ennél többet senki! És mindenkinek volt legalább egy helyes válasza…

A válaszadók átlagosan 2,875 pontot értek el a lehetséges 10 pontból. Mivel négy lehetséges válasz volt minden kérdésre, elméletileg 2,5 pont lenne az elérhető, ha mindenki vaktában, teljesen véletlenszerűen válaszolt volna. Ehhez képest alig 0,4 ponttal magasabb az elért eredmény…

Természetesen tudjuk, hogy nehéz kérdéseket tettünk fel, így most további elemzés helyett nézzük végig a kérdéseket.

1. Ön szerint hányan haltak meg a tavalyi évben Magyarországon? – a helyes válasz 131 600 volt, ezt a válaszadók közel háromnegyede jól válaszolta meg.

2. Minden hányadik férfit ill. nőt veszítjük el 40 és 59 éves kora között? – nos, a vélemények megoszlottak. 38% találta el a helyes választ, a válaszadók fele ennél jóval optimistább, szerintük minden 10. férfit és minden 15. nőt… Sajnos a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb… A statisztikák szerint 5 negyven éves férfi közül 1 nem éri meg a 60. születésnapját, a hölgyek között jobb az arány, 10 negyven éves hölgy közül 1 nem fogja elfújni a 60. tortáján a gyertyákat… Belegondolt? A 25 éves általános iskolai osztálytalálkozóra összejött 40 fős (20 fiú, 20 lány) osztályból 4 fiú és 2 lány nem lesz ott a 45 éves találkozón…

3. Mit gondol? A halálesetek hány százalékát okozzák daganatos betegségek? – 44% helyesen gondolta ezt a szomorú tényt: a halálesetek 27%-át daganatos betegségek okozzák. 22% még ennél is sötétebbnek látja a helyzetet (reméljük nem haladunk efelé), 33% optimistább egy kicsit… Igen. A halálesetek több, mint negyedéért daganatos betegség a felelős…

4. Évente vajon hány új rákbeteget diagnosztizálnak Magyarországon? – A túlnyomó többség optimista, de szembesülnünk kell a realitásokkal. Évente nyolcvanezer… Jóval több, mint Győr lakosságának a fele… Ezt egyébként alig 17% válaszolta helyesen, a 40% az 50 ezer, közel 30% a 66 ezer főt gondolta helyesnek. Nyolcvanezer… Ön mennyire van felkészülve arra az esetre, ha valamelyik évben belekerül ebbe a körbe?

5. Az elmúlt tíz évben hány százalékkal nőtt a szív- és érrendszeri betegségek száma? – ezt el sem hinnénk. Önök sem hitték el. 10 év alatt 45%-os növekedés… Még a fele is sok lenne, a válaszadók többsége ezt gondolta helyesnek…

6. Hány percenként hal meg egy honfitársunk szív- és érrendszeri betegség miatt? – Nem. Nem óránként, ahogy válaszadóink több, mint negyede remélte, de nem is félóránként, amire éppen 50% tippelt, de még csak nem is minden 20. percben. Mindössze 8 perc telik el két, szív- és érrendszeri betegség okozta haláleset között. 8 perc. Rosszabb esetben egy cigaretta elszívásának az ideje. Ugye tudja, hogy az életbiztosításoknál a nemdohányzók sokszor feleannyit fizetnek ugyanakkora biztosítási védelemért, mint a dohányzók?

7. Ön szerint hány magyart kezelnek magas vérnyomás betegséggel? – Csak 17% gondolta, hogy 1 millió fő alatti ez a létszám, a többség szerint másfél millió. A válaszadók ötöde szerint 2,1 millió fő. És mindössze egy (!) válaszadó gondolta helyesen: 3 millió fő. Majdnem minden harmadik magyar…

8. Tudja, hogy egy átlag magyar ember naponta hány percet tölt testedzéssel (beleértve még akár a munkahelyig való sétát is)? – Hát itt legalább van némi helyes önismeretünk… A többség jól gondolta: mindössze 8 percet… A legfontosabb valószínűleg a megelőzés, a helyes életmód. Lenne… De vajon az ilyen jellegű újévi fogadalmak tevők közül hányan tartanak ki elhatározásuk mellett? És ha nem, legalább rendelkeznek elégséges pénzügyi védelemmel?

9. Mit gondol? Mekkora életbiztosítási fedezettel rendelkezik egy átlagos magyar? – ez volt az egyetlen kérdés, ahol a válaszadók többsége pesszimistább volt a valóságnál, az információ az Aegontól származik és a helyes válasz: 2 MFt forint (amihez persze hozzátartozik, hogy jó néhányan rendelkeznek több tíz, vagy akár 100 MFt-os fedezettel, míg nagyon sokan egyáltalán nem…). Egyébként ez az egyetlen olyan kérdés, ahol a helyest választ senki nem találta el…

10. Mennyi időre elegendő anyagi tartalékkal rendelkezik egy átlag magyar ember? – Annyira senki nem rugaszkodott el a valóságtól, hogy fél vagy háromnegyed évet tippelt volna. 55% szerint az tartalék 2 hónapra elegendő egy átlagos magyar családban. Sajnos a valóság sokkal rosszabb. Egy átlagos magyar család 3 és fél heti (!) tartalékkal rendelkezik. És ebben is benne vannak a több tízmilliós tartalékkal rendelkező családok is… Ebből a három és fél heti tartalékból kell megoldani nemcsak a hirtelen kazáncserét, de ennyi marad, ha a családfenntartó egy váratlan (és ki várja?) betegség, baleset folytán meghal és akkor is, ha egy betegség vagy baleset miatt hosszú időre kiesik a munkából vagy végérvényesen megrokkan… Nemcsak a temetést kell rendezni, hanem a lecsökkent bevételek mellett ebből kell fizetni a család rezsijét, a gyerekek nevelését… És arról még nem beszéltünk, hogy ez nem csak bevételkieséssel jár, hanem jelentős kiadásokkal is. Meg arról sem, hogy a több, mint 4 millió magyar háztartásnak átlagosan 1,3 millió forint hiteltartozása van, amit akkor is törleszteni kell, ha a család elveszíti a családfenntartót. Ilyenkor nyúlhat a tartalékhoz vagy ilyenkor nyújt segítséget egy megfelelő kockázati biztosítás…

A kérdésekre kapott válaszok és a témák súlya miatt a következő időszakban bejegyzéseinkben, hírleveleinkben végigvesszük ezeket a témákat, hogy ezzel is segítsünk ügyfeleinknek a szükséges lépések megtételében, a helyes eszközök megválasztásában. Szóval úgy, mint a sorozatokban: folytatása következik. Mert nem mehetünk el szó nélkül az eredmények mellett.

És persze nem marad el a nyereménysorsolás sem, amelynek eredményéről hétfőn értesítjük a nyerteseket!