Független pénzügyi tanácsadás, biztosítás, befektetés, lakástakarék, hitel - megkeressük a Rád szabott megoldást!

9021 Győr

Jókai u. 13-17. V. em. 68.

Neked szinte mindig

Előzetes egyeztetés alapján

egészségbiztosítás

öngondoskodás

Hová áramlik a pénz a pénztárak helyett?

Drasztikus csökkenések a munkáltatói befizetéseknél
Szinte minden téren visszaesés a nyugdíjpénztáraknál
Átrendeződés, csökkenés az egészségpénztáraknál

Drasztikus változások a pénztáraknál

Ha a vagyonon és a létszámon még nem is vehető észre, drasztikus változások történtek az elmúlt évben. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége közzétette az idei év első félévének adatait. Először a tények: az előző év azonos időszakához képest az önkéntes nyugdíjpénztárak munkáltatói befizetései közel 25 %-kal alacsonyabbak, mint 2018 első félévében. Ez nyilván összefüggésben van a cafeteria lehetőségek szűkítésével. Azt gondohatnánk, hogy akkor megnőtt az egyéni befizetések értéke, de ez nem így van. Az egyéni tagdíjbevétel is csökkent, ha nem is ilyen mértékben, de 11,8%-kal. 

Ha a vagyont tekintjük, még nem tapasztalható csökkenés, nyilván a hozamoknak köszönhetően, az önkéntes nyugdíjpénzári vagyon több, mint 5%-kal nőtt az előző év első félévéhez képest. A 2016. évi mélypont után újból emelkedésnek indult taglétszám ugyanakkor megtorpant, ill. minimális mértékben újból csökkent. Ez annyiban érthető, hogy a kezdetekben belépett korosztály lassan nyugdíjassá válik, újonnan viszont már demográfiai okokból is kevesebben lépnek be, mint amennyien a nyugdíjba vonulás miatt kikerülnek a pénztári tagságból.

Az egyik gazdasági elemző portál szerint kialakult egyfajta várakozás a tavasszal beharangozott nyugdíjkötvény iránt. Ez feltételezés, semmilyen vizsgálat sem támasztja alá. Sajnos a másik két, államilag is támogatott nyugdíjmegtakarítási formáról (nyugdíjbiztosítás, NYESZ) nincsenek féléves számok, így azt nem tudjuk megmondani, hogy átvándorolt-e a megtakarítás ezek irányába vagy csökkent az öngondoskodási hajlandóság. A megtakarítások csökkenése különösen is aggasztó annak ismeretében, hogy mind a munkavállalók száma, mind a fizetések mértéke érzékelhetően nőtt az elmúlt időszakban.

A munkáltatói befizetések durva csökkenése és az a tény, hogy az egyéni befizetések nem kompenzálják, hanem erősítik a csökkenést, nem túl jó prognózist vetítenek előre. Az arányok az elmúlt 7 év alatt sokat változtak, 2012-ben még az éves 64 milliárdos befizetésből 38 milliárd volt a munkáltatói és csak 25 milliárd az egyéni befizetés, tavaly (egész évben) a 112 milliárd forintnyi befizetésből már csak 42 milliárd volt a munkáltatói befizetés és 69 milliárd az egyéni befizetés. Tény, hogy míg a munkáltatói befizetések többé-kevésbé egyenletesek, az egyéni befizetések erősen a negyedik negyedévre koncentrálódnak évek óta, az általános visszaesés ettől függetlenül éves szinten is csökkenést valószínűsít.

A nyugdíjpénztárak visszaesése ellenére továbbra is úgy gondoljuk, hogy az öngondoskodás fontossága egyre nyilvánvalóbb, a legoptimistább előrejelzések is csak 2060-ig tartják fenntarthatónak a jelenlegi nyugdíjrendszert (de azt is csak úgy, hogy a nyugdíjak értéke folyamatosan csökkenni fog a bérekhez képest), ami nem túl jó hír a ma pályájuk első felében levő munkavállalóknak…

A pénztárszövetség adatai szerint az egészségpénztári befizetéseknél a munkáltatói hozzájárulás visszaesése még drámaibb, az előző év első félévéhez képest az idei évi befizetés alig 44%-a a tavalyinak. S bár itt a magán-befizetések értéke 15 százalékkal nőtt, összességében így is jelentősen visszaesett a tagdíjfizetés és ennek megfelelően a finanszírozott kifizetések összege is. Honlapunkon többet is olvashatsz a nyugdíjbiztosításokról.

Ha úgy gondolod, hogy érdemes lenne a saját kezedbe venni ezt a kérdést és elindulni az öngondoskodás útján, indítsd el saját nyugdíj-megtakarításodat. Honlapunkon többet is olvashatsz a nyugdíjbiztosításokról.

Ha az egészségpénztár mellett (vagy helyett) az öngondoskodás kiszámíthatóbb formáját választanád, honlapunkon tájékozódhatsz az egészségbiztosítási lehetőségekről is. 

Az alábbi infografikát az ÖPOSZ honlapjáról vettük át, érdemes „eljátszani” a számokkal, adatokkal. Ha hasonló következtetésre jutsz, mint amire mi jutottunk, keress meg bennünket, kérd visszahívásunkat a grafikonok alatt!

Ha bejegyzésünket hasznosnak találtad és mások számára is fontosnak gondolod, kérjük, juttasd el ismerőseidnek. Ha a továbbiakban is szeretnél értesülni szakmai híreinkről, iratkozz fel hírlevelünkre, keresd fel és lájkold Facebook oldalunkat. Ha pénzügyi kérdésekben segítségedre lehetünk, írj nekünk, hívj fel bennünket, kérd visszahívásunkat, készséggel állunk rendelkezésedre!

Visszahívás kérése

    egészségbiztosítás

    Miért költesz százezreket privát egészségügyre?

    Növekvő magán egészségügy
    Százezreket költenek a magyar családok
    Hol lehetne megállítani a kiadások növekedését?

    A TÁRKI közzétett egy felmérést, amin magunk is meglepődtünk: azt mérték fel, hogy átlagosan évente 200 000 forintot költünk magán-egészségügyre. Ebbe beleértik a magánorvosi vizsgálatokat, a hálapénzt, mert valamilyen formában az is inkább ide tartozik, azzal tesszük magánná az állami egészségügyet (…), meg persze a saját zsebből finanszírozott diagnosztikai vizsgálatokat is (naponta botlok olyan hirdetésbe, amely privát laborvizsgálatokat ajánlgat meglehetősen borsos áron, viszont sorbanállás nélkül, gyorsan, kulturált körülmények között). (Forrás: Biztosítási Szemle)

    Egy biztosítói felmérés szerint 5 év alatt 37%-ról 57%-ra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik igénybe veszik a magán-egészségügyi szolgáltatásokat. 

    Az nem mindig áttekinthető, hogy mi mennyibe is kerül egy magánorvosnál, legalábbis nincsenek hozzá árösszehasonlító oldalak, de azért erről is tudunk mit mondani, csak a példa kedvéért (Forrás: 24.hu): 

    • egy nagyjából fél órás belgyógyászati vizsgálat 17-23 ezer forint körül mozog,
    • nőgyógyász szintén 18-23 ezer forintért néz meg, de
    • számítógépes anyajegyszűrésen is ilyen összegért vehetünk részt.
    • A kimetszés persze nincs benne az árban, további 25 ezer forintot jelent.
    • Az urológia, amely meglehetősen gyakran látogatott hely a magánklinikákon nem jön ki 17 ezer alatt, de egészségközponttól függően 23 ezer is lehet.
    • A endokrinológiai vizsgálat ugyanennyibe kerül a fővárosban, de ha már valamit be is kell szednünk (márpedig jó eséllyel kell) akkor további kétezer a receptírás.
    • laborvizsgálatok is nagyon drágák, egyetlen kémiai-biológiai anyag jelenlétét minimum 4-5 ezer forintért nézik meg a különféle testnedvekben, ebből pedig több tízezer forint lehet, ha visszagondolunk a legutóbbi véreredményünkre.
    • Jó hír, hogy az egyik budapesti magánlaboratóriumban 5 pontos inzulinrezisztencia tesztet találtunk már 15 ezer forintért, egy komplettebb hormonszűrést pedig 18 ezerért.
    • Ételintolerancia vizsgálat viszont nincs nagyon 30 ezer alatt, ami megint csak brutális.

    Ilyen árak mellett persze nem is csoda, hogy mennyit pénzt költünk magán egészségügyre. 

     

    Magán egészségbiztosítás - bérlet a privát egészségügybe

    Pedig van más megoldás is. Ma már számtalan biztosítónál köthetsz magán egészségbiztosítást. Ezek egyik típusa pont attól kímél meg, amivel az imént szembesültünk. Egy átlátható, elfogadható biztosítási díj fejében hozzáférést biztosít számodra a magán-egészségügyhöz. Nincsenek több tízezres, váratlan vizitdíjak, beavatkozások. Egyfajta átalányként van egy kiszámítható összegű biztosítási díj, amivel soron kívül hozzájutsz a legkülönbözőbb szakorvosi szolgáltatásokhoz, akár az egynapos sebészetig bezárólag. Nincs várólista, nincs hajnali sorbanállás a kartonozónál, nincs több órás várakozás a rendelő előtt a folyosón. Ha szükségét érzed, felhívod az egészségbiztosítód asszisztencia-vonalát, elmondod a panaszaidat és ők megszervezik neked a vizsgálatot. Néhány napon belül, időpontra érkezel, nincs várakozás. És nincs se egy mindkét fél számára rendkívül megalázó boríték a zsebbe, se borsos számla, mert azt a biztosítód állja. Nem egyszerűbb?

    Mennyire veszed a fáradságot, hogy bejelentkezz szűrővizsgálatokra? Tedd a kezedet a szívedre… Mikor voltál utoljára egy alapos kivizsgáláson? Nem arról beszélek, amikor fájt a torkod és elmentél a háziorvoshoz… Komplex szűrővizsgálat? És mi tart vissza? Hogy súlyos kiadást jelent? Vagy hogy legalább 5 helyen kell külön-külön sorban állnod, mire a végére jutsz? Azt tudod, hogy több olyan magán egészségbiztosítás is van, amely a rendszeres szűrővizsgálatokat is magában foglalja?

    Biztosan tudod, hogy nem ez az egyetlen fajtája az egészségbiztosításoknak. Számolnod kell vele: ha utolér egy súlyosabb betegség, hosszabb időre is kieshetsz a munkából, emellett megnőhetnek a kiadásaid is. Erre találták ki a kritikus betegségekre vonatkozó összegbiztosításokat, amelyek akkor nyújtanak anyagi segítséget, amikor a legnagyobb a baj: egy súlyos betegség diagnosztizálásakor.

    Persze az sem mindegy, hogy ha nagyon nagy a baj, akkor hol gyógyulsz? A legjobb hazai magánegészségügyi szolgáltatók sem végeznek szívműtéteket, onkológiai műtéteket. Ilyen esetben egyelőre csak a társadalombiztosításra támaszkodhatsz. De ha szeretnél gyorsabban és a világ legjobb szakemberek kezei között felépülni, erre is van megoldás, a Best Doctors biztosítás az öt legrettegettebb betegség esetén a világ legjobb specialistáját is felkutatja neked, aki felülvizsgálja a leleteidet és akár a világ túlsó felén is elvégzi a szükséges beavatkozást. Mindezt, utazással, kísérőd költségeivel, utókezeléssel együtt fedezi a biztosítód. 

    Ha nem szeretnéd kitenni magad sem az egyre hosszabb várólisták okozta stressznek, sem a hirtelen felmerülő brutális magánegészségügyi kiadásoknak, ideje, hogy leüljünk és megbeszéljük, mi az, ami megfelelő díjért megfelelő egészségügyi szolgáltatást nyújt. Mindegyik kockázatra több jó megoldásunk is van, keress meg, hívjál bennünket, kérd visszahívásunkat itt a lap alján, hogy közösen megtaláljuk a Rád és családodra szabott egészségbiztosítási csomagot (de persze végighallgathatsz 4-5 biztosítót és elolvashatsz sok száz oldal biztosítási feltételt is, ha ez a szimpatikusabb megoldás).

    Ha úgy gondolod, hogy érdemes lenne a saját kezedbe venni ezt a kérdést és elindulni az öngondoskodás útján, honlapunkon többet is olvashatsz az egészségbiztosításokról

    Ha bejegyzésünket hasznosnak találtad és mások számára is fontosnak gondolod, kérjük, juttasd el ismerőseidnek. Ha a továbbiakban is szeretnél értesülni szakmai híreinkről, iratkozz fel hírlevelünkre, keresd fel és lájkold Facebook oldalunkat. Ha pénzügyi kérdésekben segítségedre lehetünk, írj nekünk, hívj fel bennünket, kérd visszahívásunkat, készséggel állunk rendelkezésedre!

    Visszahívás kérése

      Ön választana külföldi gyógykezelést?

      A CIG Pannónia felmérést végzett annak érdekében, hogy megtudja, mennyire tartjuk szükségesnek, hogy súlyos betegség esetén lehetőségünk legyen külföldi gyógykezelést is igénybe venni.

      A 30-49 év közöttiek vannak a legrosszabb véleménnyel a hazai egészségügyről és mintegy 50%-uk úgy nyilatkozott, hogy ha lenne rá módja, élne a külföldi gyógykezelés lehetőségével. A huszonéves korosztályban ez az arány 55%-os. Az idősebb korosztály esetében a külföldi gyógykezeléstől idegenkedőket leginkább annak súlyos anyagi terhei, emellett pedig a kommunikáció nehézségeitől való félelem (nyelvtudás hiánya) tartaná vissza, valamint az, hogy ilyen súlyos helyzetben nem szívesen szakadnának el szeretteiktől. A túlnyomó többség (az ötvenesek több, mint 90%-a) esetében fontos szempont a család támogatása a gyógyulásban.

      Az ötvenes korosztály alig negyede, a huszonéves korosztály alig ötöde fogadná el elsőre a hazai orvosi véleményt, a többség tehát hasznosnak tartaná, ha leleteit egy másik orvos is átnézné.

      Hallott már róla, hogy a hazai, szolgáltatás-jellegű és összegbiztosítást nyújtó egészségbiztosítások mellett olyan egészségbiztosítás is létezik, amely megnyugtató választ ad a fenti kérdésekre?

      Olvasson utána az elérhető egészségbiztosításoknak, vagy töltse ki az alábbi űrlapot és keressen meg bennünket most, mert egészségbiztosítást akkor kell kötni, amikor még egészségesek vagyunk, az autóra sem az ütközés után kötünk casco-t, így az „ember-casco”-t sem akkor kell megkötni, amikor már nagy a baj!

      Visszahívás kérése

        Az iskolatáskán és a tanszerek beszerzésén túl – iskolakezdésről pénzügyi szemüvegen keresztül

        Itt az iskolakezdés, családok százezrei számára kezdődött meg a tanév, sokaknak az első, még többen már előrébb tartanak tanulmányaikban…

        Ahogy elnézzük gyermekünket, amint táskával a hátán átlépi az iskola kapuját, sok minden juthat eszünkbe. Rengeteg szülőt az öröm és a büszkeség mellett aggodalmak is eltöltenek:

        • Megállja majd a helyét?
        • Mi lesz belőle, ha befejezi az iskolát?
        • Hol fog továbbtanulni?
        • Tudom-e majd fizetni a tanulmányait?
        • Hogy indul el majd az önálló életben?
        • Jaj, csak baj ne érje, hiszen még olyan figyelmetlen…

        A legtöbb szülő szeretné, ha gyermeke legalább annyira, vagy inkább többre vinné, mint maga. Csakhogy ennek ma már magas ára van. Az egyetemi tanulmányok akkor is sokba kerülnek, ha nem kell tandíjat fizetni, hiszen sok esetben számolni kell az utazás, a szállás (albérlet, jobb esetben kollégium) költségeivel. Egy kolesz is 20-30 ezer forint havonta, albérletet pl. Budapesten nem nagyon lehet 70 ezer alatt megúszni, s akkor még nem is beszéltünk a tandíjról, ami szemeszterenként 2-300 ezer forinttól akár 1 MFt fölötti összeg is lehet, ha a gyermek nem jut be az államilag finanszírozott keretszámba… 300 ezer forintos tandíjjal, 70 eFt-os albérlettel, kéthetente 5 eFt hazautazási költséggel, diákbérlettel egy hároméves alapképzés esetén is már 4,7 MFt-nál tartunk és még nem vettünk tankönyvet, ruhát, ebédet és vacsorát és nem volt még egy moziban sem gyermekünk. És ez csak egy gyermek… Ja, és csak itthoni továbbtanulásról beszéltünk, de ma már a fiatalok növekvő hányada gondolkodik külföldi tanulmányokban is…

        A továbbtanulás az, amiből az állam a tandíj bevezetése mellett a családtámogatás oldalán sem nyújt segítséget, hiszen egy egyetemista költségeihez már nem jár a családi pótlék, nem jár a családi adókedvezmény, tehát nagy valószínűséggel akkor kell mindezt előteremtenünk, amikor a bevételünk is megcsappan!

        Ezen most kell elgondolkodnia minden szülőnek, amikor iskolába kíséri a gyermeket, mert ha van rá mód, azért nem kellene egy fél életre „eladósítani” gyermekünket egy diákhitellel… Erre egyetlen megoldás van, amit öngondoskodásnak hívnak. Akkor kell elkezdeni félretenni tehetséges gyermekünk továbbtanulására, amikor még jóval kisebbek a taníttatás és a gyermeknevelés költségei és amíg ezekre még állami támogatást is kapunk.

        Számtalan megoldás közül választhatunk, a tanulmányokra egy megtakarítási biztosítás lehet az ideális megoldás, de azzal is sokat segíthetünk, ha lakástakarékpénztári megtakarítást indítunk, hogy addigra össze tudjunk gyűjteni egy lakásra valót és akkor „csak” fenntartani kell a saját lakást, amit talán egy albérlő befogadásával finanszírozni is tudunk és nem költségként kell több millió forintot elvesztegetnünk. Ha netán nem más városba megy továbbtanulni gyermekünk, akkor is fel tudjuk használni, önálló életkezdéséhez ezt az összeget vagy a család bármilyen más lakáscéljára. (Ha elmulasztottuk az előtakarékosságot és már most áll az egyetem kapujában a gyermek, akkor egy hitel is szóbajöhet, de az sokkal drágább megoldás az előtakarékosságnál).

        És még nem beszéltünk gyermekünk biztonságáról… Van ugyan államilag fizetett tanuló balesetbiztosítás, de ha nagy baj van, abból azért sok segítséget nem nagyon várhatunk, egy súlyos, 50%-os rokkantság esetén 150 eFt-ot, 100%-os rokkantság esetén 300 eFt-ot, ebből nem lehet finanszírozni sem a rehabilitációt, sem a teljesen átalakítandó életvitel plusz kiadásait… Ha kisebb balesetről beszélünk, egy csonttörés esetén 3000 Ft-ot kapunk a biztosítótól… Ha úgy gondolja, hogy ennél komolyabb védelemre lenne szükség, érdemes megnézni egy érdemi segítséget nyújtó balesetbiztosítást, vagy egy egészségbiztosítást, amivel egy súlyosabb betegség esetén sem maradunk anyagi segítség nélkül!

        Kérje tanácsadásunkat most, adja meg elérhetőségét és visszahívjuk, vagy keressen bennünket bármely elérhetőségünkön és nézzük át most mindjárt a tanév elején a lehetőségeket, amivel biztosítani tudjuk gyermekünk jövőjét és biztonságát. Ne halogassuk, mert nem elég az érettségikor kezdeni el törni a fejünket!

        Visszahívás kérése

          Élet-halál kérdései - magunk is meglepődtünk!

          Több dolgon is meglepődtünk. Először is kellemes meglepetés volt, milyen sokan vették a fáradságot és töltötték ki kérdőívünket – az első szó természetesen a nekik szóló köszönet: Köszönjük!

          A második dolog, amin meglepődtünk (ez nem annyira „kellemes” meglepetés), az a helyes válaszok aránya. Mielőtt elmondanánk a „megfejtést”, néhány rövid számadat:

          Mindössze egyetlen válaszadó adott 5 helyes választ, ennél többet senki! És mindenkinek volt legalább egy helyes válasza…

          A válaszadók átlagosan 2,875 pontot értek el a lehetséges 10 pontból. Mivel négy lehetséges válasz volt minden kérdésre, elméletileg 2,5 pont lenne az elérhető, ha mindenki vaktában, teljesen véletlenszerűen válaszolt volna. Ehhez képest alig 0,4 ponttal magasabb az elért eredmény…

          Természetesen tudjuk, hogy nehéz kérdéseket tettünk fel, így most további elemzés helyett nézzük végig a kérdéseket.

          1. Ön szerint hányan haltak meg a tavalyi évben Magyarországon? – a helyes válasz 131 600 volt, ezt a válaszadók közel háromnegyede jól válaszolta meg.

          2. Minden hányadik férfit ill. nőt veszítjük el 40 és 59 éves kora között? – nos, a vélemények megoszlottak. 38% találta el a helyes választ, a válaszadók fele ennél jóval optimistább, szerintük minden 10. férfit és minden 15. nőt… Sajnos a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb… A statisztikák szerint 5 negyven éves férfi közül 1 nem éri meg a 60. születésnapját, a hölgyek között jobb az arány, 10 negyven éves hölgy közül 1 nem fogja elfújni a 60. tortáján a gyertyákat… Belegondolt? A 25 éves általános iskolai osztálytalálkozóra összejött 40 fős (20 fiú, 20 lány) osztályból 4 fiú és 2 lány nem lesz ott a 45 éves találkozón…

          3. Mit gondol? A halálesetek hány százalékát okozzák daganatos betegségek? – 44% helyesen gondolta ezt a szomorú tényt: a halálesetek 27%-át daganatos betegségek okozzák. 22% még ennél is sötétebbnek látja a helyzetet (reméljük nem haladunk efelé), 33% optimistább egy kicsit… Igen. A halálesetek több, mint negyedéért daganatos betegség a felelős…

          4. Évente vajon hány új rákbeteget diagnosztizálnak Magyarországon? – A túlnyomó többség optimista, de szembesülnünk kell a realitásokkal. Évente nyolcvanezer… Jóval több, mint Győr lakosságának a fele… Ezt egyébként alig 17% válaszolta helyesen, a 40% az 50 ezer, közel 30% a 66 ezer főt gondolta helyesnek. Nyolcvanezer… Ön mennyire van felkészülve arra az esetre, ha valamelyik évben belekerül ebbe a körbe?

          5. Az elmúlt tíz évben hány százalékkal nőtt a szív- és érrendszeri betegségek száma? – ezt el sem hinnénk. Önök sem hitték el. 10 év alatt 45%-os növekedés… Még a fele is sok lenne, a válaszadók többsége ezt gondolta helyesnek…

          6. Hány percenként hal meg egy honfitársunk szív- és érrendszeri betegség miatt? – Nem. Nem óránként, ahogy válaszadóink több, mint negyede remélte, de nem is félóránként, amire éppen 50% tippelt, de még csak nem is minden 20. percben. Mindössze 8 perc telik el két, szív- és érrendszeri betegség okozta haláleset között. 8 perc. Rosszabb esetben egy cigaretta elszívásának az ideje. Ugye tudja, hogy az életbiztosításoknál a nemdohányzók sokszor feleannyit fizetnek ugyanakkora biztosítási védelemért, mint a dohányzók?

          7. Ön szerint hány magyart kezelnek magas vérnyomás betegséggel? – Csak 17% gondolta, hogy 1 millió fő alatti ez a létszám, a többség szerint másfél millió. A válaszadók ötöde szerint 2,1 millió fő. És mindössze egy (!) válaszadó gondolta helyesen: 3 millió fő. Majdnem minden harmadik magyar…

          8. Tudja, hogy egy átlag magyar ember naponta hány percet tölt testedzéssel (beleértve még akár a munkahelyig való sétát is)? – Hát itt legalább van némi helyes önismeretünk… A többség jól gondolta: mindössze 8 percet… A legfontosabb valószínűleg a megelőzés, a helyes életmód. Lenne… De vajon az ilyen jellegű újévi fogadalmak tevők közül hányan tartanak ki elhatározásuk mellett? És ha nem, legalább rendelkeznek elégséges pénzügyi védelemmel?

          9. Mit gondol? Mekkora életbiztosítási fedezettel rendelkezik egy átlagos magyar? – ez volt az egyetlen kérdés, ahol a válaszadók többsége pesszimistább volt a valóságnál, az információ az Aegontól származik és a helyes válasz: 2 MFt forint (amihez persze hozzátartozik, hogy jó néhányan rendelkeznek több tíz, vagy akár 100 MFt-os fedezettel, míg nagyon sokan egyáltalán nem…). Egyébként ez az egyetlen olyan kérdés, ahol a helyest választ senki nem találta el…

          10. Mennyi időre elegendő anyagi tartalékkal rendelkezik egy átlag magyar ember? – Annyira senki nem rugaszkodott el a valóságtól, hogy fél vagy háromnegyed évet tippelt volna. 55% szerint az tartalék 2 hónapra elegendő egy átlagos magyar családban. Sajnos a valóság sokkal rosszabb. Egy átlagos magyar család 3 és fél heti (!) tartalékkal rendelkezik. És ebben is benne vannak a több tízmilliós tartalékkal rendelkező családok is… Ebből a három és fél heti tartalékból kell megoldani nemcsak a hirtelen kazáncserét, de ennyi marad, ha a családfenntartó egy váratlan (és ki várja?) betegség, baleset folytán meghal és akkor is, ha egy betegség vagy baleset miatt hosszú időre kiesik a munkából vagy végérvényesen megrokkan… Nemcsak a temetést kell rendezni, hanem a lecsökkent bevételek mellett ebből kell fizetni a család rezsijét, a gyerekek nevelését… És arról még nem beszéltünk, hogy ez nem csak bevételkieséssel jár, hanem jelentős kiadásokkal is. Meg arról sem, hogy a több, mint 4 millió magyar háztartásnak átlagosan 1,3 millió forint hiteltartozása van, amit akkor is törleszteni kell, ha a család elveszíti a családfenntartót. Ilyenkor nyúlhat a tartalékhoz vagy ilyenkor nyújt segítséget egy megfelelő kockázati biztosítás…

          A kérdésekre kapott válaszok és a témák súlya miatt a következő időszakban bejegyzéseinkben, hírleveleinkben végigvesszük ezeket a témákat, hogy ezzel is segítsünk ügyfeleinknek a szükséges lépések megtételében, a helyes eszközök megválasztásában. Szóval úgy, mint a sorozatokban: folytatása következik. Mert nem mehetünk el szó nélkül az eredmények mellett.

          És persze nem marad el a nyereménysorsolás sem, amelynek eredményéről hétfőn értesítjük a nyerteseket!

          Visszahívás kérése

            egészségbiztosítás

            Magánegészségügy - a felső tízezer kiváltsága?​

            Hogy is volt az Brinkmann professzorral?
            Mi a gond az állami rendszerrel?
            Mi bajunk a magán-egészségüggyel?
            És akkor mi a megoldás?

            Magánegészségügy - a felső tízezer kiváltsága?

            Az egészség drága, az egészségbiztosítás pedig csak a gazdagok kiváltsága? Az emberek többsége még manapság is azt hiszi, hogy a nyugati színvonalú ellátást kínáló egészségbiztosítás a felső 10 ezer kiváltsága. Pedig nem is tévedhetnének nagyobbat.

            Vienna Life Biztosító írása egyrészt bemutatja, milyen szolgáltatásokra számíthatunk egy magán egészségbiztosítás megkötésekor, milyen előnyökkel jár ez számunkra, másrészt saját felmérésük eredményeit is részletezi, amelyben az egészségüggyel kapcsolatos véleményükről, elvárásaikról, tapasztalataikról kérdezték a felmérés résztvevőit.

            Sokaknak a Fekete-erdei Klinika volt az első találkozás a privát egészségüggyel

             

            A kórházsorozatok rajongóinak valószínűleg nem kell bemutatni a Klinikát, a műfaj egyik alapművét. A 80-as évek végén Magyarországon szinte mindenki a sármos Brinkmann professzorért vagy a megnyerő modorú fiáért, Udóért, esetleg a fiatal Elke nővérért rajongott. A szereplőkön és a sztorin túl azonban volt egy másik oka is a sorozat népszerűségének, mégpedig az, hogy a rendszerváltás idején nekünk, magyaroknak elérhetetlennek tűnt a világa. A nézők szinte vágytak arra, hogy bekerüljenek a festői környezetben lévő, leginkább egy szállodára emlékeztető kórházba. Manapság azonban már nincs olyan messze a Fekete-erdő, mint 30 éve.

            A magán-egészségügyi ellátás, a kedves személyzet vagy a tiszta, jól felszerelt egészségügyi intézmények végre itthon is elérhetők. Ráadásul nem csak a felső tízezer számára.

            • Elege van abból, hogy az állami egészségügyben soha nem lehet tudni, kinek, mennyit és mikor kell fizetni, ráadásul egy sokszor rossz színvonalú szolgáltatásért?
            • Előfordult már Önnel, hogy hetekig, netán hónapokig kellett (volna) várnia például a CT vagy az MR vizsgálatra, esetleg arra, hogy időpontot kapjon a szemészetre?
            • Érezte már úgy az állami egészségügyben, hogy nem voltak megfelelőek a körülmények?
            • Volt már olyan, hogy szüksége lett volna egy jó orvosra, de senki sem tudott ajánlani egy megbízhatót?

            Ha a fenti kérdések bármelyikére igennel válaszolt, akkor olvasson tovább! 

            Magas színvonalú ellátás, várakozási listák nélkül, kulturált környezetben

            Az állami rendszer rákfenéi

            • Már a hálapénz sem segít. A hálapénzzel ma már nem feltétlenül kapunk jobb ellátást, inkább a kényszer vagy az elvárásoknak való megfelelés miatt van még mindig jelen a rendszerben. A szakemberhiány miatt akkor sem biztos, hogy nagyobb odafigyelést kap a beteg, ha fizet.
            • Orvoshiány is van. A magyar orvosok és ápolók hihetetlen tempóban és számban mennek külföldre dolgozni, mivel a skandináv és angolszász egészségügyben lényegesen magasabbak a fizetések, jobbak a gyógyítási feltételek.
            • Az infrastruktúra is elégtelen. Egyes kórházak állapota katasztrofális, sok helyen nem megfelelő a műszerezettség, alapvető eszközök, gyógyszerek hiányoznak, a kórházi koszt a legtöbb helyen siralmas.
            • A várólisták is hosszúak. Egyes vizsgálatokra akár heteket-hónapokat is kell várni, pedig például egy CT esetében a várakozás akár végzetes is lehet. Ráadásul itt legtöbbször még a hálapénz sem feltétlenül segít, ugyanis nincs kit „lefizetni”.
            • Lutri, milyen orvoshoz kerülünk. Az, hogy melyik szakorvos kit ismer és kit ajánl, vagy épp ismerősi körből ki ajánl jó orvost, tényleg csak mázli kérdése. Pedig ez is nagyban meghatározza a gyógyulási esélyeket.

            A roskadozó állami rendszer mellett azonban a magánegészségügy furcsán ugyan, de virágzik.

            A Vienna Life Biztosító szeptemberben elvégzett online kérdőíves felmérése szerint háromból egy ember (a megkérdezettek 36,3 százaléka) ­nem mindig tudja, hogy kihez fordulhatna egészségi problémájával, azaz bizonytalan, hogy milyen orvost lenne érdemes felkeresnie. Egy másik kérdésből az is kiderült, hogy meglepő módon a válaszadóknak csak kevesebb mint a fele (48,1 százaléka) hívja az ügyeletet, a szakrendelőt vagy a háziorvost, ha bizonytalan, milyen ellátásra van szüksége. Sokan (a válaszolók 30,4 százaléka) inkább az interneten keresnek rá a panaszukra, de vannak, akik családjuktól vagy ismerősüktől kérnek tanácsot, esetleg egy egészségügyi szakkönyvet lapoznak fel.

            A megbízható magánorvosokra és a vizsgálatok megszervezésére pedig a tapasztalatok szerint nagy szükség van. Szintén a Vienna Life kutatásából derült ki ugyanis az a megdöbbentő adat, hogy a válaszadók közül minden ötödik emberrel (19,3 százalékkal) fordult már elő olyan, hogy panaszával egyáltalán nem fordult orvoshoz, mert az állami rendszert nem tartotta megfelelőnek. A megkérdezettek 44,4 százaléka ebben az esetben inkább egy magánorvost keresett fel, és csupán a kutatásban résztvevők 36,3 százaléka mondta azt, hogy nem került még ilyen helyzetbe.

            Tény azonban, hogy a személyzet hozzáállása és az infrastruktúra mellett fontos az is, hogy a betegségeket időben felismerjük. Ez a tényező alapvetően határozza meg a túlélési és a gyógyulási esélyeket. Sajnos azonban az ezt lehetővé tevő képalkotó diagnosztikai vizsgálatok (a PET-CT, a CT és az MR) csak várólistás rendszerben – akár több hét vagy hónap után – érhetőek el ingyenesen, állami ellátásban. A hónapokig tartó, bizonytalansággal teli várakozás pedig biztosan nem segíti a gyógyulást.

            A magyar egészségügy egyik legfőbb problémájára a Vienna Life Biztosító kutatása is kitért. Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben választanak magán-egészségügyi ellátást, az emberek 35,5 százaléka válaszolta azt, hogy akkor, amikor az állami ellátásban túl hosszú lenne a várakozási idő. Ez utóbbi kérdés kapcsán pedig arra is kíváncsiak voltak, hogy hányan tudnák kifizetni a magán-egészségügyben a szükséges diagnosztikai vizsgálatok gyorsabb elvégzését. Ez csak minden harmadik embernek (32,6 százaléknak) nem jelentene anyagi gondot.

            61,49 százalék viszont nem tudna hirtelen egy nagy összeget fizetni azért, hogy hónapok helyett akár napokon belül is sorra kerüljön, ráadásul a megkérdezettek 6 százaléka még csak nem is tartaná fontosnak ezt, annak ellenére, hogy ez komoly betegség esetén jelentősen növelné a gyógyulási esélyeit.

            Egészségbiztosítással a magánegészségügyi költségek kiszámíthatóvá válnak

            A magán-egészségüggyel kapcsolatos gyakori ellenérvek

            A nyilvánvaló előnyök ellenére számos – teljesen téves vagy féligazságokra épülő – ellenérvet lehet hallani a magánellátással kapcsolatban. Csak a három leggyakoribbat emelnénk ki most:

            • Túl drága, nem engedheted meg magadnak
              A magánellátás csak pénz kérdése. Ha esetileg, minden szolgáltatást magunknak kell fizetni, akkor ráadásul valóban nagyon költséges lehet. Bár nem szabad elfelejteni, hogy az állami ellátás ingyenessége is illúzió, hiszen a becslések szerint évente 75-100 milliárd forintot költünk hálapénzre, s még azt sem tudhatjuk pontosan, hogy ezért mit kapunk majd. Van azonban egy másik megoldás is: ha egészségbiztosítást kötünk, valamennyi, ebben a cikkünkben említett szolgáltatást ingyenesen vehetjük igénybe, pontosabban azokat a biztosító fizeti helyettünk. Hogy mennyibe is kerül mindez? Kevesebbe, mint gondolnád, de mindjárt szó lesz arról is!
            • Az orvosok kevésbé felkészültek, mint az állami rendszerben dolgozó kollégáik
              Az orvosok sem a magán, sem az állami egészségügyben nem minősítettek, így nem lehet olyat állítani, hogy bármelyik is rosszabb lenne a másiknál. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb orvos több helyen is rendel, vagyis lehet, hogy ugyanaz ül az sztk-ban is, aki magánban fogad majd. Csak az utóbbinál más a környezet és a hozzáállás.
            • „Fizetek TB-t, minek fizetnék még külön a magánorvosért is?”
              Jogos. De akkor hálapénzt sem fizetnél, ha azon múlna? A magyar egészségügy helyzete miatt sajnos nem az a kérdés, hogy mihez van jogod, hanem az, hogy mire van lehetőséged. Az pedig nem kérdés, hogy a magánellátásban jobbak a gyógyulási esélyeid. 

            Ez mind szép, de ki fizeti a révészt?

            Nyugat-Európához hasonlóan a magánellátások költségeinek fedezésére már itthon is egyre több biztosító nyújt megoldást, mégpedig egészségbiztosítások formájában. Bármilyen más biztosításhoz hasonlóan, ezek lényege, hogy a biztosított (azaz a beteg) havonta fizeti az egészségbiztosítása díját, baj esetén pedig a biztosítója elejétől a végéig megszervezi számára a szükséges kivizsgálást, konzultációt, beavatkozást. Ezek pontos időpontját és helyszínét SMS-ben, vagy e-mailben is visszaigazolja a páciensnek, aki várakozás nélkül, kulturált magánorvosi környezetben veheti igénybe a szolgáltatásokat. A magánszolgáltató díjait a biztosító fizeti meg közvetlenül a szolgáltatónak, így a beteg mentesül a nagyobb kiadások alól, ráadásul a hálapénzt is elfelejtheti.
             

            A piszkos anyagiak: mennyibe kerül mindez?

              • Hányan fizetnék ki napi egy kávé árát azért, hogy egészségi probléma esetén ingyen jussanak magánellátáshoz? A Vienna Life kutatása erre is kitért. A megkérdezettek közel fele, 48,89 százaléka hajlandó lenne áldozni erre, jelentős részük (39,3 százalékuk) azonban még nem gondolkodott ezen.
              • Havi néhány ezer forintért már olyan egészségbiztosítást kaphat, amely fedezi az orvosi call center, a járóbeteg-ellátás és a diagnosztikai vizsgálatok díjait is.
              • Még ezt sem kell azonban feltétlenül nekünk fizetni, mivel 2012 óta a cégek adó- és járulékmentes juttatásként (a cafeteria keretében is) adhatják alkalmazottaik számára az egészségbiztosítást. A felmérés viszont azt is kimutatta, hogy egyelőre még csak a megkérdezettek 12,6 százalékának kínál a munkáltatója egészségbiztosítást a cafeteria keretében. Jelentős, 40,8 százalék azonban azok aránya, akik számára nem kínál a munkáltató egészségbiztosítást a cafeteria részeként, de ha nyújtana ilyet, akkor választanák.

            Visszahívás kérése

              Találkozzunk a Facebookon is!