Ha pénzügyileg tudatos ember vagy, az egyik legfontosabb megtakarítási célod a nyugdíjas éveidről való gondoskodás kell, hogy legyen. Hogy miért? Mert ahogy csökken az aktív népesség (alacsony születésszám, kivándorlás), úgy az állami nyugdíjrendszer egyre kevesebbet fog tudni nyújtani neked, hiszen a nyugdíjat az aktív korosztály befizetései adják. A Bankmonitor elemzését is felhasználva járjuk körül ezt a témát.

Miért kell félretennem?

Azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy az állami nyugdíja kevesebb lesz, mint mondjuk a nyugdíj előtti utolsó fizetése. Nyugtatgathatjuk magunkat, hogy nyugdíjasként nincs is szükségünk annyira, de ez azért részben önáltatás: bizonyos kiadások, például az egészségügyi kiadások éppen idősebb korunkra válnak egyre magasabbá. Meg persze megnövekedett szabadidőnket is szeretnénk értelmesen tölteni, számítanak ránk az unokáink is, szóval nem biztos, hogy a kevesebb is elég lesz…

Mennyi állami nyugdíjra számíthatok?

Amit sokan meg sem tudnak becsülni, hogy mennyit fog csökkenni a jövedelmük. Az elmúlt években a tapasztalatok szerint átlagosan az utolsó fizetés 55 és 65%-a közötti első nyugdíjat vehettek kézhez. A nyugdíj kiszámítása egyénileg és nagyon bonyolult módon, gyakorlatilag a teljes aktív évtizedek jövedelmét, a munkaviszonyban töltött időt figyelembe véve határozzák meg, így ez egyénenként változhat. Amivel számolni kell, hogy az aktív népesség csökkenésével ez az arány tovább fog romlani…

Mi a megoldás?

Más megoldás nem nagyon van a mai aktív korosztály előtt, mint ennek tükrében magának kell felépítenie az a nyugdíjtőkét, ami biztosítja, hogy ne egy drasztikusan lecsökkent bevételből kelljen megélnie idős éveit. A kérdés, hogy mekkora nyugdíjtőkére van szükségünk? Ez természetesen függ a jövedelemtől, az igényeinktől. Vegyünk egy átlagosnak mondható példát, amely szerint havi 100 000 forintot szeretnénk majd kivenni a tőkénkből. Statisztikai átlag szerint 17 év nyugdíjas élettel mindenképpen számolhatunk, persze van, akinek jóval több is megadatik. Ahhoz, hogy 17 éven keresztül havi százezer forintunk legyen, nyugdíjba vonulásunkig mintegy 20 millió forintos tőkét kellene képeznünk.

Mennyit kell ehhez félretennem?

A nagy kérdés az, hogy mennyit kell félretenned ahhoz, hogy elérjed ezt a 20 millió forintos nyugdíjtőkét. A válasz a klasszikus közgazdász válasz: „az attól függ”… Jelen esetben attól, hogy mikor kezdesz el takarékoskodni. Nyilván nem meglepő, hogy ha azt mondjuk, hogy minél korábban, annál kevesebbet. Részint azért, mert több részletben tudjuk összerakni a megálmodott tőkét, részint azért, mert a korábban megkezdett befizetésnél sokkal jobban érvényesül a kamatos kamat hatása, de még azért is, mert ha későn, akkor bele fogunk ütközni az állami támogatás, azaz a visszaigényelhető személyi jövedelemadó felső korlátjába, így az állam jóval kisebb összeggel fogja támogatni nyugdíjtőke-építő tevékenységünket.

Ha 25 éves korban elkezdesz félretenni, egy 18 ezer forintos havi megtakarítással „megúszhatod”, ami az átlagbér alig 7%-a.

Ha 35 éves korodig vársz, már „csak” 30 éved marad a takarékosságra, így többet, nagyjából 28 ezer forintot kell félretenned induláskor, ez mintegy tizede az átlagbérnek.

45 évesen már mélyebben a zsebedbe kell nyúlnod, ahhoz, hogy 20 év alatt összerakd a nyugdíjtőkédet, már havi 52 ezer forintot kell indulásként félretenned, ami már 19%-a az átlagbérnek.

Ha 55 éves korodig vársz, már csak 10 éved marad és a rövid megtakarítási idő mellett itt már a támogatás csökkenése is szerepet játszik, így már havi 133 000 forintot, az átlagbér felét kell félretenned célod eléréséhez. 

Persze még mindig jobb későn mint soha, de azért az egyértelműnek látszik, hogy minél később kezded a takarékoskodást, annál nehezebb dolgod lesz…

Mi köze mindennek az inflációhoz?

A fenti számításoknál egy fontos szempontot figyelembe kell venni. A pénzünk folyamatosan inflálódik, így ezzel számolnod kell, ezért beszélünk induló összegről. A biztosításoknál ezt a kérdést az indexálás hivatott megoldani, de ha más megtakarítási módot választasz, akkor is fontos, hogy a megtakarításodat igazítsd hozzá a pénzromláshoz. A fenti számításoknál egyébként a cikk szerzője az egyszerűség kedvéért nem számolt inflációval, de egy 3 százalékos reálhozammal, azaz az inflációt mértékét 3 százalékkal meghaladó hozammal igen. 

Milyen lehetőségeid vannak?

A megfelelő tőkét sokféle módon összehozhatja valaki, de van három olyan forma, amelyet az állam is támogat, mégpedig azzal, hogy a megtakarításod 20%-át ő is hozzáteszi a jövedelemadódból. Ez a három forma a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj előtakarékossági számla. A megtakarítási formák között lényeges különbségek vannak, ezekről egy nyugdíjtanácsadás során részletesen is beszélgetünk ügyfeleinkkel, de a lényeget honlapunkon is megtalálod: Nyugdíjprogram

A lényeg, hogy ne késlekedj, vedd kezedbe időskori anyagi biztonságodat és kezdj el rá félretenni. Minél előbb, annál jobb, de még mindig jobb későn, mint soha!