Független pénzügyi tanácsadás: biztosítás, befektetés, lakástakarék - megkeressük az Ön számára legjobbat!

Győr
Schwarzenberg u. 8/B

+36-20-918-3698
+36-20-460-2234

Önnek szinte mindig nyitva
Előzetes egyeztetés alapján

Azt mindenki tudja, hogy akinek gépjárműve van, annak kötelező felelősségbiztosítást kötni. Vannak szakmák, ahol ez szintén kötelező, enélkül nem is működhet a vállalkozás (pl. az egészségügyben). De ugyan milyen törvény kötelez arra, hogy nyugdíjmegtakarítást indítsunk???

Sokat hallunk arról, hogy mekkora gondot fog jelenteni a nem túl távoli jövőben a ma aktív korosztály nyugdíjba vonulása. Ahogy az aktív korú népesség nyomába lépő generáció egyre kisebb és ezt még az sem oldané meg azonnal, ha a mostani fiataloknál hirtelen megugrana a gyermekvállalás (de nem egyelőre erről szó sincs!), úgy nő a várható élettartam és ezzel a nyugdíjas korú népesség létszáma és aránya.

“Egészséges korfa” a múlt század elejéről

Mivel a mai nyugdíjrendszer az aktív népesség folyó befizetéseiből fizet nyugdíjat az idős nemzedéknek (ezt nevezi a szakzsargon “felosztó-kirovó” nyugdíjrendszernek), könnyen belátható, hogy ha kevesebb aktív dolgozónak kell több nyugdíjast eltartania, akkor nem nagyon várható más, mint a nyugdíjak csökkenése, legalábbis abban az értelemben, hogy a nyugdíjba vonulók korábbi jövedelmük egyre kisebb hányadát fogják megkapni az állami nyugdíjrendszerből. Végre lenne időnk többet utazni, kikapcsolódni, aktív szabadidős programokat keresni, ehelyett – ha csak az állami nyugdíjra hagyatkozunk – vissza kell fognunk a kiadásainkat, kisebbre cserélni a lakást, eladni az autót, lemondani az utazásokról, ráadásul valószínűleg amúgy is többet kell fordítanunk az egészségünkre is.

A közelmúlt és nem túl távoli jövő korfája

A korfákon azt látjuk, hogy a születések csökkenése és az életkor kitolódása milyen hatással van a népesség korosztályi összetételére. Végletekig leegyszerűsítve ebben a rendszerben a várható társadalmi folyamatok alapján nem lesz, aki a ma aktív dolgozók nyugdíjához befizesse a nyugdíjjárulékot. Ha nem következik be ebben jelentős változás, akkor két dolgot eredményezhet: vagy drasztikusan meg kell növelni az elvonásokat a dolgozóktól vagy jelentősen le fog csökkenni a nyugdíjak értéke. Mivel az előző sok szempontból nem tűnik járható útnak, nem nagyon marad más, mint az utóbbi, az aktív korunkban szerzett jövedelemnek egyre kisebb hányadát fogjuk megkapni nyugdíjasként.

Ez sokakban még nem tudatosult: a mai társadalom talán legnagyobb problémája az időskori biztonság megteremtése. Nyugdíjas kori önmagunkat nem tudjuk elképzelni, és a nyugdíjas kor távolinak tűnik, ami távol van, azt pedig a perspektíva törvénye szerint szabad szemmel is kicsinek látjuk – ez igaz az időben távolinak tűnő problémákra is.

Bele sem gondolunk, mekkora kárt okozunk, ha nem gondoskodunk időben nyugdíjas korunk biztonságáról. És nem csak magunknak: gyermekeinknek, unokáinknak is! Sokan úgy gondolják, hogy megfizetik jövedelmük után a nyugdíjjárulékot és ezzel eleget is tesznek az elvárásoknak. Csakhogy a nyugdíjjárulékot nem magunknak “tesszük félre”! Abból szüleink, nagyszüleink nyugdíját fizeti ma az állam! Ha másként gondoljuk, az puszta illúzió!

Az öngondoskodás törvényi kötelezettségére visszatérve három törvény is kötelez bennünket arra, hogy most gondoskodjunk időskori önmagunkról:

  1. a racionalitás törvénye,
  2. az erkölcs törvénye,
  3. és az írott törvény.

A racionalitás törvénye rendkívül egyszerű: Ésszerű érvek bizonyítják, hogy a mai nyugdíjrendszer nem fenntartható, hiszen egyre kevesebb lesz a járadékfizető és egyre több a nyugdíjas. Ha beláttuk a fentiekből, hogy mekkora a baj, azonnal cselekedni kell és meg kell tenni, ami tőlünk telik, hogy elhárítsuk a bajt. Csak mi tudjuk mentesíteni magunkat ennek hatása alól, és csak akkor, ha haladéktalanul lépünk…

Hogy jön ide az erkölcsi törvény? Minden bizonnyal egyetértünk abban, hogy egy szülő legfőbb kötelessége mindent megtenni gyermekei boldogulásáért. Ehhez hozzátartozik, hogy nem akarunk rosszat nekik. Nem akarjuk, hogy ahelyett, hogy majdan az unokáinkra fordítsák a jövedelmüket, helyette bennünket kelljen támogatniuk. Amit tőlünk kaptak a felnevelésük során, azt nem nekünk kell visszaadniuk, hanem tovább kell adniuk gyermekeiknek, azaz a mi unokáinknak! Erkölcsileg nem megengedhető egy olyan döntés, amellyel gyermekeink, unokáink esélyeit rontjuk!

Ma már írott törvény is van erre. Kötelező nyugdíjmegtakarítás? Nos nem így szól, a törvény annyit mond ki, hogy a nagykorú gyermek kötelessége gondoskodni rászoruló szüleiről. Persze nyilván nem fogunk ez alapján pereskedni gyermekeinkkel! De a törvény nem csak ezt mondja ki. Ha rászorulóvá leszünk és gyermekünk nem teljesíti a “kötelező szülőtartás” törvényi előírását és emiatt valamilyen hatóság támogatására szorulunk, akkor ő fogja beperelni gyermekeinket és behajtja rajtuk. Ezt a idősotthon, gondozó szolgálat, egészségügyi szolgáltató is megteheti. Ha nem gondoskodunk magunkról időben, számtalan szülőtartási per fog indulni a jövőben… Gyermekeink ellen. Akár unokáink ellen is…

Ha nem gondoskodunk saját időskori megélhetésünkről vagy halogatjuk ezt a döntést, nem teszünk félre időskorunkra, gyermekeink, unokáink nyakába varrjuk magunkat!

Ezért is támogatja az állam a nyugdíjcélú öngondoskodást jelentős adókedvezményekkel!

Ha Ön a fentiek olvastán elfogadta ezt a gondolatmenetet, keressen meg bennünket mielőbb és kérje tanácsadásunkat most!

Feliratkozom a Tepénzed.hu hírlevélre.

Adja meg elérhetőségét és egyeztetjük Önnel, mikor tudunk leülni megbeszélni a lehetőségeket. Ne feledje: A döntés elhalasztása is nemleges döntés!

A következmények pedig nincsenek tekintettel arra, hogy Ön elfogadja-e ezt a gondolatmenetet vagy sem…

Ha előbb még tájékozódna, kattintson ide és tudjon meg mindent a nyugdíjbiztosítás lehetőségeiről!

Szeretném megismerni a nyugdíjbiztosítás lehetőségeit!

Ha szeretne információkat kapni a további lehetőségekről, iratkozzon fel hírlevelünkre a jobb oldali űrlapon és kövesse Facebook oldalunkat!