egészségbiztosítás
Magánegészségügy - a felső tízezer kiváltsága?
Hogy is volt az Brinkmann professzorral?
Mi a gond az állami rendszerrel?
Mi bajunk a magán-egészségüggyel?
És akkor mi a megoldás?
Magánegészségügy - a felső tízezer kiváltsága?
Az egészség drága, az egészségbiztosítás pedig csak a gazdagok kiváltsága? Az emberek többsége még manapság is azt hiszi, hogy a nyugati színvonalú ellátást kínáló egészségbiztosítás a felső 10 ezer kiváltsága. Pedig nem is tévedhetnének nagyobbat.
A Vienna Life Biztosító írása egyrészt bemutatja, milyen szolgáltatásokra számíthatunk egy magán egészségbiztosítás megkötésekor, milyen előnyökkel jár ez számunkra, másrészt saját felmérésük eredményeit is részletezi, amelyben az egészségüggyel kapcsolatos véleményükről, elvárásaikról, tapasztalataikról kérdezték a felmérés résztvevőit.
A kórházsorozatok rajongóinak valószínűleg nem kell bemutatni a Klinikát, a műfaj egyik alapművét. A 80-as évek végén Magyarországon szinte mindenki a sármos Brinkmann professzorért vagy a megnyerő modorú fiáért, Udóért, esetleg a fiatal Elke nővérért rajongott. A szereplőkön és a sztorin túl azonban volt egy másik oka is a sorozat népszerűségének, mégpedig az, hogy a rendszerváltás idején nekünk, magyaroknak elérhetetlennek tűnt a világa. A nézők szinte vágytak arra, hogy bekerüljenek a festői környezetben lévő, leginkább egy szállodára emlékeztető kórházba. Manapság azonban már nincs olyan messze a Fekete-erdő, mint 30 éve.
A magán-egészségügyi ellátás, a kedves személyzet vagy a tiszta, jól felszerelt egészségügyi intézmények végre itthon is elérhetők. Ráadásul nem csak a felső tízezer számára.
- Elege van abból, hogy az állami egészségügyben soha nem lehet tudni, kinek, mennyit és mikor kell fizetni, ráadásul egy sokszor rossz színvonalú szolgáltatásért?
- Előfordult már Önnel, hogy hetekig, netán hónapokig kellett (volna) várnia például a CT vagy az MR vizsgálatra, esetleg arra, hogy időpontot kapjon a szemészetre?
- Érezte már úgy az állami egészségügyben, hogy nem voltak megfelelőek a körülmények?
- Volt már olyan, hogy szüksége lett volna egy jó orvosra, de senki sem tudott ajánlani egy megbízhatót?
Ha a fenti kérdések bármelyikére igennel válaszolt, akkor olvasson tovább!
Az állami rendszer rákfenéi
- Már a hálapénz sem segít. A hálapénzzel ma már nem feltétlenül kapunk jobb ellátást, inkább a kényszer vagy az elvárásoknak való megfelelés miatt van még mindig jelen a rendszerben. A szakemberhiány miatt akkor sem biztos, hogy nagyobb odafigyelést kap a beteg, ha fizet.
- Orvoshiány is van. A magyar orvosok és ápolók hihetetlen tempóban és számban mennek külföldre dolgozni, mivel a skandináv és angolszász egészségügyben lényegesen magasabbak a fizetések, jobbak a gyógyítási feltételek.
- Az infrastruktúra is elégtelen. Egyes kórházak állapota katasztrofális, sok helyen nem megfelelő a műszerezettség, alapvető eszközök, gyógyszerek hiányoznak, a kórházi koszt a legtöbb helyen siralmas.
- A várólisták is hosszúak. Egyes vizsgálatokra akár heteket-hónapokat is kell várni, pedig például egy CT esetében a várakozás akár végzetes is lehet. Ráadásul itt legtöbbször még a hálapénz sem feltétlenül segít, ugyanis nincs kit „lefizetni”.
- Lutri, milyen orvoshoz kerülünk. Az, hogy melyik szakorvos kit ismer és kit ajánl, vagy épp ismerősi körből ki ajánl jó orvost, tényleg csak mázli kérdése. Pedig ez is nagyban meghatározza a gyógyulási esélyeket.
A roskadozó állami rendszer mellett azonban a magánegészségügy furcsán ugyan, de virágzik.
A Vienna Life Biztosító szeptemberben elvégzett online kérdőíves felmérése szerint háromból egy ember (a megkérdezettek 36,3 százaléka) nem mindig tudja, hogy kihez fordulhatna egészségi problémájával, azaz bizonytalan, hogy milyen orvost lenne érdemes felkeresnie. Egy másik kérdésből az is kiderült, hogy meglepő módon a válaszadóknak csak kevesebb mint a fele (48,1 százaléka) hívja az ügyeletet, a szakrendelőt vagy a háziorvost, ha bizonytalan, milyen ellátásra van szüksége. Sokan (a válaszolók 30,4 százaléka) inkább az interneten keresnek rá a panaszukra, de vannak, akik családjuktól vagy ismerősüktől kérnek tanácsot, esetleg egy egészségügyi szakkönyvet lapoznak fel.
A megbízható magánorvosokra és a vizsgálatok megszervezésére pedig a tapasztalatok szerint nagy szükség van. Szintén a Vienna Life kutatásából derült ki ugyanis az a megdöbbentő adat, hogy a válaszadók közül minden ötödik emberrel (19,3 százalékkal) fordult már elő olyan, hogy panaszával egyáltalán nem fordult orvoshoz, mert az állami rendszert nem tartotta megfelelőnek. A megkérdezettek 44,4 százaléka ebben az esetben inkább egy magánorvost keresett fel, és csupán a kutatásban résztvevők 36,3 százaléka mondta azt, hogy nem került még ilyen helyzetbe.
Tény azonban, hogy a személyzet hozzáállása és az infrastruktúra mellett fontos az is, hogy a betegségeket időben felismerjük. Ez a tényező alapvetően határozza meg a túlélési és a gyógyulási esélyeket. Sajnos azonban az ezt lehetővé tevő képalkotó diagnosztikai vizsgálatok (a PET-CT, a CT és az MR) csak várólistás rendszerben – akár több hét vagy hónap után – érhetőek el ingyenesen, állami ellátásban. A hónapokig tartó, bizonytalansággal teli várakozás pedig biztosan nem segíti a gyógyulást.
A magyar egészségügy egyik legfőbb problémájára a Vienna Life Biztosító kutatása is kitért. Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben választanak magán-egészségügyi ellátást, az emberek 35,5 százaléka válaszolta azt, hogy akkor, amikor az állami ellátásban túl hosszú lenne a várakozási idő. Ez utóbbi kérdés kapcsán pedig arra is kíváncsiak voltak, hogy hányan tudnák kifizetni a magán-egészségügyben a szükséges diagnosztikai vizsgálatok gyorsabb elvégzését. Ez csak minden harmadik embernek (32,6 százaléknak) nem jelentene anyagi gondot.
61,49 százalék viszont nem tudna hirtelen egy nagy összeget fizetni azért, hogy hónapok helyett akár napokon belül is sorra kerüljön, ráadásul a megkérdezettek 6 százaléka még csak nem is tartaná fontosnak ezt, annak ellenére, hogy ez komoly betegség esetén jelentősen növelné a gyógyulási esélyeit.
A magán-egészségüggyel kapcsolatos gyakori ellenérvek
A nyilvánvaló előnyök ellenére számos – teljesen téves vagy féligazságokra épülő – ellenérvet lehet hallani a magánellátással kapcsolatban. Csak a három leggyakoribbat emelnénk ki most:
- Túl drága, nem engedheted meg magadnak
A magánellátás csak pénz kérdése. Ha esetileg, minden szolgáltatást magunknak kell fizetni, akkor ráadásul valóban nagyon költséges lehet. Bár nem szabad elfelejteni, hogy az állami ellátás ingyenessége is illúzió, hiszen a becslések szerint évente 75-100 milliárd forintot költünk hálapénzre, s még azt sem tudhatjuk pontosan, hogy ezért mit kapunk majd. Van azonban egy másik megoldás is: ha egészségbiztosítást kötünk, valamennyi, ebben a cikkünkben említett szolgáltatást ingyenesen vehetjük igénybe, pontosabban azokat a biztosító fizeti helyettünk. Hogy mennyibe is kerül mindez? Kevesebbe, mint gondolnád, de mindjárt szó lesz arról is! - Az orvosok kevésbé felkészültek, mint az állami rendszerben dolgozó kollégáik
Az orvosok sem a magán, sem az állami egészségügyben nem minősítettek, így nem lehet olyat állítani, hogy bármelyik is rosszabb lenne a másiknál. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb orvos több helyen is rendel, vagyis lehet, hogy ugyanaz ül az sztk-ban is, aki magánban fogad majd. Csak az utóbbinál más a környezet és a hozzáállás. - „Fizetek TB-t, minek fizetnék még külön a magánorvosért is?”
Jogos. De akkor hálapénzt sem fizetnél, ha azon múlna? A magyar egészségügy helyzete miatt sajnos nem az a kérdés, hogy mihez van jogod, hanem az, hogy mire van lehetőséged. Az pedig nem kérdés, hogy a magánellátásban jobbak a gyógyulási esélyeid.
Ez mind szép, de ki fizeti a révészt?
A piszkos anyagiak: mennyibe kerül mindez?
- Hányan fizetnék ki napi egy kávé árát azért, hogy egészségi probléma esetén ingyen jussanak magánellátáshoz? A Vienna Life kutatása erre is kitért. A megkérdezettek közel fele, 48,89 százaléka hajlandó lenne áldozni erre, jelentős részük (39,3 százalékuk) azonban még nem gondolkodott ezen.
- Havi néhány ezer forintért már olyan egészségbiztosítást kaphat, amely fedezi az orvosi call center, a járóbeteg-ellátás és a diagnosztikai vizsgálatok díjait is.
Még ezt sem kell azonban feltétlenül nekünk fizetni, mivel 2012 óta a cégek adó- és járulékmentes juttatásként (a cafeteria keretében is) adhatják alkalmazottaik számára az egészségbiztosítást. A felmérés viszont azt is kimutatta, hogy egyelőre még csak a megkérdezettek 12,6 százalékának kínál a munkáltatója egészségbiztosítást a cafeteria keretében. Jelentős, 40,8 százalék azonban azok aránya, akik számára nem kínál a munkáltató egészségbiztosítást a cafeteria részeként, de ha nyújtana ilyet, akkor választanák.
