befektetés
A titokzatos befektetési háromszög
Milyen az ideális befektetés?
Melyik két csúcsot választod?
Miről kell döntened?
A klasszikus vicc szerinti felirat az informatikus üzletében: Szolgáltatásunk gyors, megbízható és olcsó. Ön ezek közül kettőt válaszhat… Ami gyors és olcsó, valószínűleg nem megbízható. Ami gyors és megbízható, az nem lesz olcsó. Ami megbízható és olcsó, az nem lesz gyors…
Sokszor találkozunk ügyfelekkel, akik befektetési, megtakarítási lehetőséget keresnek. És általában felteszik a kérdést, hogy „Melyik a legjobb befektetés?”
Ilyenkor általában a klasszikus közgazdász-választ vesszük elő: „az attól függ…” És elkezdünk beszélgetni arról, hogy mitől is függ. Függ attól, hogy milyen időtávra keres befektetést az ügyfél. És az is fontos, hogy ha valamiért úgy alakul, hogyan juthat hozzá lejárat előtt. Fontos kérdés, hogy mennyire tűri az kockázatot. És nem elhanyagolható, hogy milyen hozamelvárásai vannak.
Mindenki olyan befektetést keres, amelyik magas hozamot biztosít, kockázatmentes és könnyen, gyorsan hozzáférhető. Csakhogy ez ellentmondana annak a szabálynak, amit a az informatikus is kitett a falra: vagy-vagy… Ha lenne ilyen befektetés, mindenki ezt választaná. Megmutatjuk, miért nincs ilyen!
A befektetések világában egy háromszöggel szokták szemléltetni ezt a három tényezőt, amelyeket a háromszög oldalain szoktak megjeleníteni: a hozam, a likviditás és a biztonság.
A befektetések esetén is legfeljebb kettőt választhatunk ezen szempontok közül, vagy kicsit pontosabban a befektetéseket valahol ebben a háromszögben helyezzük el, megvizsgálva, milyen messze helyezkednek el a háromszög csúcsaiban felírt jellemzőktől.
Tarthatjuk a megtakarított pénzünket készpénzben. Magyarországon hihetetlenül magas a készpénz-állomány és megállíthatatlanul növekszik. Helyezzük el a készpénzt a háromszögünkben! A készpénz (szinte) tökéletesen likvid. Bármikor fizethetünk vele, legalábbis hazai viszonylatban. Hozama – az nincs. Biztonsága? Ellophatják, elveszthetjük, a papírpénz még el is éghet, ha otthon tartjuk és a házunk megsemmisül, alig térít belőle a biztosító. Meg inflálódik, több-kevesebb mértékben folyamatosan veszít az értékéből. Szóval az alsó oldalon lesz, valahol a likviditási csúcshoz közel. Ha nem ez az igazi, lépjünk tovább!
Vigyük be a bankba! A bankszámla esetében a legerősebb tényező a biztonság, legalábbis amíg nem lépjük túl az OBA által garantált betéti összeget. Ha így tekintjük, közel 100% a biztonsága. A likviditása már korlátozottabb, nem tudunk mindenütt fizetni vele, csak akkor jutunk hozzá, ha a vásárlás helyén van kártyaelfogadás (és nekünk érvényes kártyánk), vagy van a közelben bankfiók (de éjszaka meg hétvégén nincs) vagy ATM (az sincs mindenhol). Ha csődbe megy a bankunk, akkor azért várnunk kell, mire hozzájutunk, hát még ha többet tartottunk a bankban, mint amit az OBA garantál… Hozam? A mai környezetben gyakorlatilag nincs, tehát valahol az alsó vonal közelében lesz, valahol a biztonság és a likviditás között, közelebb a biztonsághoz, mint a készpénz.
Szeretnénk hozamot is végre! Hát kössük le! Ma ezzel sem érünk túl sokat, de azért a látra szóló betétnél mégiscsak többet hoz egy lekötött betét. Szóval elmozdulunk felfelé. A biztonság megmarad, viszont a likviditás látványosan csökken, hiszen ha lejárat előtt feltörjük, sokat veszítünk. Minél hosszabb időre kötjük le, annyival közelebb kerülünk (jó esetben) a hozamhoz, távolodunk a likviditástól és maradunk a biztonságnál.
Vegyünk állampapírt! Definíció szerint ez egy biztonságos befektetés, a saját állam kockázata elméletileg nulla. De az állampapírok hozamát a nemzetközi környezet is meghatározza, márpedig jelenleg a magyar állam minősítése alig jobb, mint a „bóvli” kategória és ez tükröződik a hozamokban, is, itt tehát jobban el tudunk mozdulni a hozam felé, s a lekötött betéthez hasonlóan: minél magasabb hozamot szeretnénk, annál hosszabb időre kell lekötnünk, tehát a likviditás csökken a hozam felé mozdulva.
Magas hozamú és likvid befektetés mondjuk a tőzsdei részvények világa. Természetesen nagy az eltérés a hozamkilátások terén, az egyes részvények biztonsága is nagyon eltérő, általában a tőzsdei részvényeknél a legfontosabb szempont a likviditás. Egy tőzsdei részvényt bármikor, 2 napos határidővel értékesíthetünk. Viszont a választott vállalatunk részvényárfolyama zuhanhat, sőt akár csődbe is mehet a cég.
A likviditás akkor is megmarad, ha nem közvetlenül részvénybe fektetünk, hanem befektetési alapokba. Itt nagyobb a biztonság, hiszen az alapok valamilyen módon „porlasztják” a kockázatot, de itt is elszenvedhetünk veszteséget is. „Cserébe” valószínűleg valamivel szerényebbek a hozamkilátások is. Tehát kicsit távolodtunk a hozamtól, közelebb kerültünk a biztonsághoz és továbbra is közel vagyunk a likviditáshoz.
További lépés a biztonság felé a biztosítói eszközalapok világa. Hasonlóképpen „porlasztott” portfóliók, mint a befektetési alapok világában, csak köztünk és a végső befektetések (részvények, kötvények, állampapírok) között még megjelenik egy nagy és stabil pénzintézet. A biztosítás cserében nagyobb lemondást kér a likviditásról, mert egy hosszú távú biztosítást általában (különösen a futamidő elején) veszteséggel lehet idő előtt megszüntetni.
Nézzük az aranyat! A fizikai arany biztonsága, ha otthon tartjuk, hasonló a készpénzéhez, csak sokkal értékállóbb. A befektetési aranyat aránylag gyorsan értékesíthetjük, tehát meglehetősen likvid. A hozamkilátásai hosszú távú trendek alapján jók, rövid távon ugyanúgy ingadozhat, mint a részvények. Ha trezorba tesszük, a biztonság jelentősen nő, a likviditás valamennyit csökken.
Fektethetünk ingatlanba is. A hozam itt bizonytalan, de manapság, néhány évre visszamenőleg kiemelkedően magas volt. A likviditás nem túl magas, egyediségükből adódóan sokkal nehezebb eladni, mint egy befektetési jegyet vagy felmondani egy bankbetétet. A biztonsága elég magas, lakóingatlan, üzleti célú ingatlan esetén egy jó biztosítással szinte minden nagyobb kockázat lefedhető, egy termőföldnél pedig alig kell ilyesmivel számolnunk.
A kérdést megközelíthetjük a másik irányból is. Ha egy összeget nevesítetten nyugdíjas korunkra szeretnénk félretenni, akkor választhatunk alacsony likviditású megoldást. Ha a család számára bármikor hozzáférhető „vésztartalékot” képzünk, akkor a likviditás és a biztonság a fontos. Ha egy váratlanul kapott összegnek keresünk helyet, vállalhatunk magasabb kockázatot is (sőt ha sokat szeretnénk adózni, még szerencsejátékba is „fektethetjük”).
Akinek sok pénze van, annak lehet spekulálni, akinek kevés a pénze, annak nem szabad spekulálni, akinek pedig egyáltalán nincs pénze, annak muszáj spekulálni.
Nem folytatjuk. Nyilván lehet még számtalan dologba fektetni a Bitcointól a bélyeggyűjteményig, ékszertől a lakástakarékig, devizától az oldtimer autókig, festményektől a nemes szőrmékig… Bármit választunk, mindig meg kell próbálnunk elhelyezni valahol a befektetési háromszögben és meg kell vizsgálnunk, hogy a szóban forgó eszköz megfelel-e a hozamelvárásunknak, összhangban van-e a kockázatvállaló hajlamunkkal és a likviditása összhangban van-e a céljainkkal.
Ezt szoktuk végiggondolni ügyfeleinkkel is, amikor végigbeszéljük megtakarításaikat, pénzügyi helyzetüket, hogy megtaláljuk a rájuk szabott, igényeiknek, elvárásaiknak és kockázatérzékenységüknek megfelelő befektetéseket, megtakarításokat. Segíthetünk neked is, hogy jó döntést hozz? Hívj fel, írj nekünk, kérd itt lejjebb visszahívásunkat, chatelj velünk és egyeztessük, mikor ülünk le megbeszélni a befektetési elképzeléseidet!
Ha bejegyzésünket hasznosnak találtad és mások számára is fontosnak gondolod, kérjük, juttasd el ismerőseidnek. Ha a továbbiakban is szeretnél értesülni szakmai híreinkről, iratkozz fel hírlevelünkre, keresd fel és lájkold Facebook oldalunkat. Ha pénzügyi kérdésekben segítségedre lehetünk, írj nekünk, hívj fel bennünket, kérd visszahívásunkat, készséggel állunk rendelkezésedre!
