Valószínűleg sokak számára ismerős a Galaxis útikalauz stopposoknak egyik alapszabálya: „Ne ess pánikba”. Ez a szabály nagyon hasznos akkor is, amikor gazdasági döntéseket kell hoznunk.

A napokban keresett meg egy kedves ismerős (és nem az első), és azt a nem túl meglepő kérdést tette fel, hogy most, hogy a háború nagy hatással van az OTP-re is, mit lehet tenni, milyen kihatással lesz mindez ránk, akik ott tartjuk a pénzünket. Aztán lett ebből egy hosszabb beszélgetés OTP-ről és más bankokról, megtakarításokról, befektetésekről, kilátásokról.

Azzal kezdtük, hogy amit a fenti kérdésekre válaszként adhatunk, abban az esetben igaz, ha Magyarország nem válik háborús övezetté. Erősen bizakodunk benne, hogy így lesz, de ha mégis, akkor egészen más dolgokat kell mérlegelni…

Mivel az eredeti kérdés az OTP-re vonatkozik, nézzük meg röviden ezt a kérdést. Az OTP piacvezető bank Magyarországon, amely az utóbbi évtizedekben nemzetközi bankká lett, Szlovéniától Oroszországig vannak leánybankjai. Többek között Ukrajnában és Oroszországban is. Ami az ukrajnai bankot illeti, a lehetőségekhez mérten működik és próbálja kiszolgálni ügyfeleit, de sajnos vannak olyan területek, ahol a harci cselekmények miatt nem tudja kinyitni a fiókjait. Az oroszországi leánybank esetében a szankciók kérdése merül fel, egyelőre a nemzetközi szankciók közvetlenül nem érintik, de közvetetten természetesen igen. Hogy mindez milyen hatással van az OTP hazai ügyfeleire? A bank részvényeinek árfolyama 31%-ot zuhant az egy hónappal ezelőttihez képest, de a hazai betétesek biztonságára nincs hatással. Az OTP-ben és bármely más bankban elhelyezett betéteket az Országos Betétbiztosítási Alap is garantálja, de a hazai bankoknál nem kell azzal számolnunk, hogy szükség lenne az OBA kártalanítását venni igénybe.

Egyetlen kivétel van, a szankciók határása a Sberbanknál a jegybank két napra teljesen felfüggesztette a pénzfogalmat, március 2-ától pedig 7 millió forintban maximálta az egy betétesnek kifizethető összeget. Bár a magyarországi Sberbank közvetlen tulajdonosa a Sberbank Europe AG, amelynek székhelye Ausztriában van. A Sberbank Europe tavaly novemberben jelentette be, hogy többek között magyar leánybankját is értékesíti egy szerb-szlovén-ciprusi bankokból álló konzorciumnak, de a tranzakció még nem zárult le, így a végső tulajdonos továbbra is az orosz Sberbank. A hazai Sberbank működését ugyan közvelenül nem érintik a szankciók, de ettől még a betétesek aggodalma nehéz helyzetbe hozhatja a bankot. Ezért született döntés a kétnapos bankszünnapról, majd ma a kifizetések korlátozásáról. Egy esetleges csődhelyzet bekövetkeztekor az OBA 10 napon kifizeti a betéteseket 100 000 EUR (azaz nagyjából 37 millió forint) erejéig, így tőkéjük elvesztése miatt csak azok aggódhatnak, akik ennél nagyobb összeget tartanak a bankbank, de egy bankpánik vagy a működés felfüggesztése átmenetileg nehézséget okozhat azoknak, akiknek ez az egyetlen bankjuk.

Váltsuk át a forintunkat devizára? Mivel a mi szomszédunkban zajlik a háború, a forint mindenhez képest zuhan (együtt a lengyel zlotyval), ehhez képest az euro „tartja magát”, a dollár még inkább, az az euróhoz képest is erősödött. Itt is nagyon nehéz a döntés, hiszen egy mai átváltással ugyanannyi forintért sokkal kevesebb eurót vagy dollárt kapunk, mint akár egy hete, ugyanakkor nem tudjuk megjósolni, mi történik az árfolyamokkal a háború elhúzódása, pláne kiterjedése esetén…

Kérdés, hogy mi a helyzet az egyéb befektetésekkel, megtakarításokkal? Híreket hallunk a tőzsdék zuhanásáról, a forint gyengüléséről. Mit lehet ilyenkor tenni? Az első – és itt jön a képbe a Galaxis útikalauz főszabálya –, hogy ne essünk pánikba! Február 23-hoz képest 10,5%-ot esett a BUX, a Budapesti Értéktőzsde indexe. A forint napok óta, ma pedig óráról órára döntött negatív rekordokat… A nagy amerikai tőzsdeindexek ugyanakkor emelkedtek is valamelyest az elmúlt 5 napban és nem meglepő módon az arany ára is emelkedőben van.

Mit tegyünk, ha megtakarításaink befektetési alapokban, biztosítási eszközalapokban vannak? A szakma szabályai alapján, különösen hosszabb távon, a jelenlegi ingadozások esetében a legrosszabb, amit tehetünk, ha néhány napos késéssel mindig reagálunk a történtekre. Ebben az esetben, ha esik az árfolyam, egy-két nap múlva kezdeményezzük az átváltást, eltelik még néhány nap, mire a tranzakció végrehajtásra kerül és addigra már az addig potenciális veszteség tényleges realizálása történhet meg. Viszont amikor emelkedésnek indul a piac, mire reagálunk és lépünk (és mire az ténylegesen realizálódik), már elszaladtak mellettünk az árfolyamok és összességében rosszabbul jártunk, mintha nem csináltunk volna semmit.

Általában is igaz ugyanakkor, hogy ha a befektetésünk (pl. egy nyugdíjbiztosítás) a lejárathoz közeledik, akkor érdemesebb kisebb kockázatú (vegyes, vagy a végén már pénzpiaci jellegű) alapokba terelnünk a megtakarítást, mert elképzelhető, hogy egy hirtelen nagyobb esés után már nem lesz időnk kivárni a korrekciót. Ahhoz jósnak kellene lenni, hogy megmondjuk, a következő hónapokban hogyan alakulnak az árfolyamok, hiszen ezt a háború közvetlenül és közvetetten is számos tényezőn keresztül befolyásolja (tényleges háborús veszteségek, szankciók, energiaárak, elszabaduló infláció stb.). Nyilván minél közelebb vagyunk a háborúhoz, annál nagyobb a hatása, de mivel nem látjuk, meddig és milyen térségekben folytatódik a háború, mi lesz a kimenetele, nehéz lenne konkrét tanácsot adni. Ami lényegében egyértelmű, hogy orosz befektetéseket nem nagyon szabad választanunk (ezt részben a szankciók is megakadályozzák). Óvatosságból indokolt lehet közepes kockázatú (vegyes, azaz részvény- és kötvényjellegű befektetéseket kombináló) alapok választása. Hosszabb távon ugyanakkor remélhető, hogy a helyzet rendeződik és befektetéseink is korrigálják értéküket, mi több, a rendszeres befizetések mellett a ma, alacsony árfolyamon vásárolt eszközeink fel fognak értékelődni, így hosszabb távon akár még jobban is járhatunk, mintha szép egyenletesen emelkedtek volna az árfolyamok.

Figyelembe kell venni azt is, hogy 15 éve nem látott magasságig szökött fel az infláció, a januári adat szerint 7,9% volt az éves áremelkedés, de februárra a jegybank is 8,5%-ot jelzett előre. Ilyen infláció mellett a jó esetben 0,1%-os bankszámlával csak veszítünk, de még a hosszabb távra lekötött állampapírok is csak mérséklik a veszteségünket.

Válsághelyzetben sokan „esküsznek” az aranyra (emelkedik is az értéke). Fizikai formájában akár magunkkal is tudjuk vinni (ha netán magunknak is menekülnünk kell), de a fizikai arany másrészről komoly kockázatokat is hordoz (ellophatják, elkobozhatják, elveszíthető). Ugyanakkor az arany hasonló mértékű (bár sokszor ellentétes irányú) ingadozást mutat, mint a részvénypiac, így értékállósága inkább hosszabb távon mutatkozik meg (viszont hosszú távon elérhető hozama elmarad a részvény befektetésektől).

Bár manapság nagyon „divatos”, de rendkívül nagy ingadozást mutat a Bitcoin (és más kriptovaluták), ezt inkább csak spekulatív befektetésnek gondoljuk, amellyel akár elképesztő nyereséget is elérhetünk, de rövid idő alatt töredékére is zuhanhat megtakarításunk értéke.

Ahogy sokszor elmondtuk, nincs mindenkire érvényes tökéletes megoldás. A lehetőségeink erősen attól függnek, hogy milyen eszközeink vannak, milyen hosszú távban gondolkodunk, mennyire tűrjük a kockázatot, milyen egyéb preferenciáink vannak. És bár tételes befektetési tanácsot nem adhatunk, úgy gondoljuk, talán hasznos lehet egy ilyen válsághelyzetben is, ha egy beszélgetés során áttekintjük megtakarításaidat, befektetéseidet, elemezzük kockázataidat, felvázoljuk a lehetőségeidet és segítünk, hogy a legjobb döntést hozhasd meg. 

Mikor találkozunk?