Független pénzügyi tanácsadás, biztosítás, befektetés, lakástakarék, hitel - megkeressük a Rád szabott megoldást!

9021 Győr

Jókai u. 13-17. V. em. 68.

Neked szinte mindig

Előzetes egyeztetés alapján

nyugdíjprogram

Nyugdíjbiztosítás vagy önkéntes nyugdíjpénztár?

Hasonlóságok és különbségek
Előnyök és hátrányok
De melyiket válasszam?

Sokszor kérdezik meg tőlünk ügyfeleink, hogy „melyik a jobb”? A nyugdíjbiztosítás vagy az önkéntes nyugdíjpénztár? Mindkettő hasonló célokat szolgál, mindkettőhöz kapcsolódik állami támogatás is, mégis a hasonlóságok mellett rengeteg a különbség a két megtakarítási forma között. (A rend kedvéért meg kell említenünk, hogy van egy harmadik, szintén támogatott megtakarítási forma is, a NYESZ, vagyis a nyugdíj előtakarékossági számla, ezzel jelen bejegyzésünkben érdemben nem foglalkozunk, de ezt is bemutatjuk Nyugdíjmegoldások oldalunkon ).

Hasonlóságok:

  • Mindkettő célja a nyugdíjcélú öngondoskodás.
  • Mindkettő után 20% adókedvezményt vehetsz igénybe az éves befizetésed után.
  • Bizonyos mértékig mindkettő esetében beleszólhatsz, hogy milyen kockázat mellett szeretnéd befektetni a pénzedet és milyen eszközökbe.
Ha őszinték vagyunk, a különbségek nagyobbak, mint a hasonlóságok. Vegyük sorra:

Háttér, biztonság

 
Nevesített nyugdíjbiztosítások 2014 óta érhetők el, de a biztosítók korábban is kötöttek hasonló szerződéseket. A nyugdíjbiztosítások speciális életbiztosítások, amelyeket jelentős tőkével, sok esetben nemzetközi háttérrel és jelentős múlttal rendelkező biztosítótársaságok garantálnak, s a biztosítások kifizetésének biztonságát a tőkekövetelmények mellett viszontbiztosítások növelik. A nyugdíjbiztosítások a szerződéskötéskor rögzített eléréskor (ez a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatár, ma 65 év), a tényleges nyugdíjba vonulás, a biztosított halála vagy 39%-ot meghaladó rokkantsága esetén teljesítenek biztosítási szolgáltatást.
 
Az önkéntes nyugdíjpénztárak önkéntes alapon szerveződő közösségek. Bár sokszor banki vagy akár biztosítói közreműködéssel jöttek létre és ezen intézmények szolgáltatásokat (pl. vagyonkezelés) végeznek részükre, formálisan a nyugdíjpénztárak függetlenek akár névadójuktól is, vezetőségüket a tagság választja, szervezeti felépítésük sokkal inkább egyesületre hasonlít, mint mondjuk egy részvénytársaságra. A nyugdíjpénztárak mögött nem áll sem állami, sem más intézményi garantőr. Az önkéntes nyugdíjpénztárak a 90-es évek reformjának eredményeként jöttek létre, mint az akkor három pillérrel megtervezett nyugdíjrendszer harmadik, önkéntes pillére (az első a felosztó-kirovó rendszerű társadalombiztosítási nyugdíjrendszer, a második volt az azóta megszüntetett kötelező magánnyugdíjpénztár). Indulásakor a cégek a kedvező feltételek okán jelentős befizetőkké váltak, az önkéntes nyugdíjpénztárak a cafeteria-rendszer legnépszerűbb elemeinek egyikévé váltak, hiszen azonos összegből a cégek így jelentősen többet juttathattak dolgozóiknak, mintha bért fizettek volna. A cafeteria rendszer visszaszorítása a céges befizetések jelentős visszaszorulását eredményezték, ennek hosszú távú hatása még nem teljesen becsülhető.

Tudnunk kell, hogy ha időközben tovább emelné az állam a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjbiztosításhoz akkor is hozzájutunk a 65. születésnapunkon, míg a nyugdíjpénztárban gyűjtött tőkénk csak tényleges nyugdíjba vonulásunkkor válik elérhetővé.

Belépés, megtakarítás indítása

Nyugdíjbiztosítás a legtöbb nyugdíjbiztosítónál 10-12 ezer forintos havi díjjal elindítható, van olyan, ahol havi 20000 Ft a minimális díj, de akár már 5-7 ezer forintos díjjal indítható biztosítást is találunk. Több biztosítónál is választhatunk EUR alapú befektetéseket, de van olyan is, ahol a szerződést is köthetjük EUR-ban.

Nyugdíjpénztárak esetében a minimális díj általában 4-5000 forint körüli. Jelentős különbség, hogy a nyugdíjpénztár esetében tulajdonképpen nem beszélhetünk rendszeres díjról, csak rajtunk múlik, hogy mekkora díjat fizetünk. A fentiekből következően nincs semmiféle indexálás sem. A díjat forintban fizethetjük.

Hogy kinek mi a jobb, nehéz kérdés: a rugalmasság szabadsága a pénztáraknál vonzó lehet, viszont a kötöttebb biztosítás esetében sokkal nagyobb az esély, hogy a családi kifizetéseknél ezt előre soroljuk, így sokkal valószínűbb, hogy végigvisszük eltervezett megtakarítási programunkat. A nyugdíjbiztosításoknál a biztosító évről évre felajánlja, hogy rendszeres megtakarításunkat igazítsuk hozzá az inflációhoz, így minden évforduló előtt küld egy levelet, amelyben a biztosítás indexálását javasolja. Ezt természetesen el is utasíthatjuk, de a mi érdekünket szolgálja, hogy a megtakarításunk ne értékelődjön le. 

 

Befektetési lehetőségek

Mindkét megtakarítás esetében többféle megoldás közül választhatunk hozamelvárásaink és kockázatviselő hajlandóságunk függvényében, de a különbségek jelentősek.

Nyugdíjbiztosítások esetében alapvetően mi határozzuk meg, hogy milyen eszközökbe fektesse megtakarításunkat a biztosító. A biztosítóknál jellemzően 10-15, vagy akár 20 féle eszközalap közül választhatunk, a befektetésünket bármikor átválthatjuk és azt is eldönthetjük, hogy befizetéseinket milyen arányban ossza meg a biztosító az általunk választott eszközalapok között. Találunk alacsony kockázatú, pénzpiaci vagy kötvényalapokat, magasabb kockázatú, kötvényekbe és részvényekbe fektető vegyes alapokat, különböző részvényalapokat (általában választhatunk országcsoportok, pl. fejlett, fejlődő, hazai régiók részvényeiből, másutt akár kontinens szerint amerikai, ázsiai vagy akár országokra bontott részvényalapokból). Van olyan is, ahol ágazati alapokat is választhatunk, pl. technológiai részvényeket. Egyes biztosítóknál speciális eszközalapok is rendelkezésünkre állnak, pl. ingatlan-alapok vagy akár arany eszközalap.

A nyugdíjpénztárak általában 3-5 különféle kockázatú portfólióból kínálnak választási lehetőséget, választhatunk alacsony, közepes és magasabb kockázatú portfóliókból, de nem egy olyan pénztár van, ahol egyáltalán nincs választási lehetőségünk a befektetést illetően. Tudnunk kell, hogy a biztosítóktól eltérően a pénztárak esetében a jogszabályok erősen megkötik, hogy mibe fektethet egy nyugdíjpénztár. Az eszközök között túlsúlyban vannak a hazai befektetések, különösen az állampapírok. Külföldi részvénybefektetési lehetőségeik erősen korlátozottak. Befektetésünk hozama tehát sokkal jobban kitett a hazai gazdasági folyamatoknak és nincs választási lehetőségünk ettől eltérő megoldásokra.

Adójóváírás

Mindkét megtakarítás esetében a tárgyévben befizetett összeg 20%-át az állam adójóváírás formájában a következő év elején jóváírja megtakarításunkhoz. Ha többféle, adójóváírással támogatott megtakarítással rendelkezünk, mi választhatjuk meg, hogy melyiket gyarapítsa az adójóváírás. Adójóváírásra kizárólag az SZJA adónem szerint adózók esetében van lehetőség, így pl. egy kizárólag KATA alapján adózó vállalkozó nem kaphat adójóváírást.

A nyugdíjbiztosítás esetében az adójóváírás maximális összege évente 130 000 Ft. Ehhez 650 000 forintot kell megtakarítanunk. A biztosítások esetében a szerződő és a biztosított személye eltérhet, így ha a biztosítottnak esetleg nincs visszaigényelhető SZJA-befizetése, akkor megoldható, hogy ne ő, hanem pl. SZJA szerint adózó házastársa legyen a szerződő és így visszaigényelhessék az adójóváírás összegét.

A nyugdíjpénztárak esetében az adójóváírás maximális összege évente 150 000 Ft, ez 750 000 Ft éves megtakarítással használható ki.

Az adójóváírás éves maximális összege 280 000 Ft lehet, ebbe beletartozik a fentieken túl a NYESZ után visszaigényelhető maximum 100 000 Ft is, a nyugdíjpénztári 150 000 Ft-os limit pedig az egyéb pénztárakkal (egészségpénztár, önsegélyző pénztár) közösen értendő. Ha csak önkéntes nyugdíjpénztári és nyugdíjbiztosítási célú visszaigénylésünk van, akkor összesen 1,4 millió forint után összesen 280 000 Ft-ot igényelhetünk vissza.

Költségek

A kétféle megtakarításnak nagy mértékben eltér a költségszerkezete.

Egy önkéntes nyugdíjpénztár esetében a következő költségekkel kell számolnunk:

  • Belépési díj (cca. 4000 Ft, egyszeri)
  • Rendszeres költségek. Ez egy nagyon változó tétel. A legtöbb helyen az első 10 eFt-nak akár a 10%-át is elvonja a pénztár, aztán a további befizetések után sávosan csökken a díj. Egy átlagos, havi 20 000 Ft-os díj után 4-6 % közötti költséggel kell számolnunk.
  • Vagyonarányos alapkezelői díj. Ez egy nehezen kalkulálható díj, a kezelt vagyon nagyjából 0,5-1%-a közötti mértékkel kell számolnunk, különös tekintettel arra, hogy ez alapvetően nem kerül meghirdetésre.

A nyugdíjbiztosításoknál jogszabály határozza meg és maximálja is a költségeket. A biztosító négyféle jogcímen számíthat fel díjat:

  • Szerződéskötési díj. Ez az első években kerül felszámításra, biztosítónként jelentősen eltérő mértékben. A díj mértéke függhet a díjtól és a futamidőtől is. Az első évek költségelvonása általában meglehetősen magas, a későbbi években jóval alacsonyabb. Jellemző, hogy a biztosítók ennek a díjnak egy jelentős részét a későbbiekben hűségbónusz formájában visszatérítik a szerződőnek.
  • Vagyonkezelési költség. Itt is jelentős eltérést találunk az egyes biztosítók között, de ez a díj is függhet a díj mértékétől is.
  • Díjbeszedési költség. A legtöbb biztosító esetében nem ez befolyásolja elsődlegesen a költségszintet.
  • Adminisztrációs költség. A legtöbb biztosító esetében nem ez befolyásolja elsődlegesen a költségszintet.
A nyugdíjbiztosításoknál a biztosítók minden költséget kötelesek feltüntetni. A teljes futamidőre számolt összes költség évesítve az éves díjhoz viszonyítva az ún. Teljes Költség Mutató (TKM). Ez egy 20 éves biztosításnál jellemzően 3-5% közötti érték, bár vannak ennél alacsonyabb és magasabb költségszintű biztosítások is. Ha majd leülünk végigbeszélni a lehetőségeidet, ezek összehasonlítására külön hangsúlyt helyezünk.

Hozamok

Az mindenképpen meghatározó, hogy egy adott nyugdíjmegtakarításnak milyenek a költségei. Általában ezt úgy szoktuk összehasonlítani, hogy kiindulunk egy feltételezett hozamból és megvizsgáljuk, hogy adott hozam mellett az adott megtakarítással milyen nyugdíjtőkét tudunk elérni a nyugdíjkorhatár betöltéséig. De a költségek mellett nagyon lényeges azt is megvizsgálni, hogy milyen hozamokat érhetünk el az adott megtakarítással.

A nyugdíjpénztáraknál az alacsony kockázatú portfóliók esetében 10-15 éves visszatekintéssel 3-5%, a magasabb kockázatú portfólióknál általában 5-7% körüli nettó hozamokat látunk.

A nyugdíjbiztosítások portfóliója sokkal változatosabb, ennek megfelelően a hozamok is. 5 éves visszatekintéssel láthatunk kiugró, éves 30%-os hozamú alapokat is, jónéhány 20% körüli éves hozamú alapot is találunk, de előfordul egy-két olyan alap is, amelyeknek a hozama negatív volt. A nagy különbségek mindenképpen indokolttá teszik, hogy a költségek mellett a biztosítási eszközalapok hozamait is megvizsgáljuk, mielőtt döntést hozunk. Több elemzést is áttekintve az átlagos hozamokat 7-9% közé sorolhatjuk, ami mindenképpen magasabb a nyugdíjpénztárak hozamainál.

Rugalmasság

Ha nyugdíjmegtakarítást indítunk, általában abból indulunk ki, hogy nyugdíjba vonulásunkig rendszeresen takarékoskodni szeretnénk. De sok minden szólhat közbe, lehetünk súlyos betegek, elveszthetjük a munkánkat, lehet bármilyen olyan élethelyzet, amikor éppen nem tudunk félretenni, s persze olyan is, amikor plusz összeget is be tudunk fektetni hosszú távra. Ha az utóbbit nézzük, az nem gond, a nyugdíjpénztárnál úgyis mi döntjük el, mikor mennyit fizetünk, a nyugdíjbiztosításnál erre való az eseti befizetés lehetősége. 

De mi a helyzet akkor, ha nem tudunk félretenni, vagy ha netán kénytelenek vagyunk teljesen felszámolni a megtakarításunkat? Itt már jelentős a különbség a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár között:

A nyugdíjpénztárak esetében eleve nincs szerződésben rögzített rendszeres díj. A pénztár ugyan meghatároz egy minimális havi díjat, de ennek nem teljesítése sem jár szankcióval (a költségeket majd a hozamokból fogja levonni a pénztár). Leszámítva, hogy sérül a nyugdíjcélunk, ami azért elég súlyos „önbüntetés”…
Más a helyzet, ha bármilyen okból hozzá kellene nyúlnunk a megtakarításhoz. Tudnunk kell, hogy a pénztárak esetében 10 évig semmilyen lehetőségünk sincs egyetlen árva fillért sem felvenni a pénztári megtakarításból. 10 évvel a számlanyitás után a hozamot adómentesen felvehetjük. És utána ezt akár 3 évente újból megtehetjük. Más a helyzet a tőkével. Itt is 10 év után nyílik meg a kivétel lehetősége, de adómentesen csak a már 20 éve befizetett összeget vehetjük fel. A 10 év letelte után a kivett tőke összege után 15% SZJA-t és ma 15,5% szociális hozzájárulási adót kell megfizetnünk, ez több, mint 30 % adóteher! A kapott adójóváírást pedig 20%-kal növelt összegben kell visszafizetnünk. A 10 és 20 év közötti befizetések esetében a tőke adóköteles része évente 10%-kal csökken.

A nyugdíjbiztosítások esetében a legtöbb biztosító esetében 2-3, díjjal rendezett év után van lehetőség a díj csökkentésére, emelésére vagy a díjfizetés szüneteltetésére, de vannak ennél rugalmasabb megoldások is. Biztosítónként eltérő, de fontos szempont lehet, hogy néhol már a díj szüneteltetése is a bónuszjogosultság elvesztését eredményezheti. A biztosítást elvileg bármikor megszüntethetjük, csak ezzel általában nem járunk túl jól. Néhány biztosító ma is alkalmaz visszavásárlási táblázatot, azaz idő előtti visszavásárlásnál nem fizeti ki a teljes megtakarítást. Ugyanakkor visszavásárlással elveszítjük a bónuszokat, amelyek éppen a magas kezdeti költségeket ellensúlyoznák. De semmilyen jogszabály nem tiltja a visszavásárlást, aminek adóvonzata sincs azon túl, hogy a kapott adójóváírást itt is 20%-kal növelt összegben kell visszafizetni, a tőke kifizetését tehát nem sújtja 30% körüli adó, mint a pénztárak esetében.

Mindazonáltal mindkét megtakarítást tekinthetjük úgy is, mint egy tengerentúli repülőjáratot. Bár van katapult, sőt ejtőernyő is, azért nem feltétlenül járunk jól, ha az óceán közepén félúton kiugrunk a gépből…

És akkor melyiket válasszam?

Végülis melyik a jobb megoldás? A nyugdíjbiztosítás vagy az önkéntes nyugdíjpénztár? Ez egy olyan verseny, ahol nem tudunk „győztest hirdetni”. Nem azért, mert nem akarunk állást foglalni, hanem azért, mert kinek-kinek más és más lesz a számára legjobb megoldás.

A rendszeresség, a megtakarításért garanciát vállaló biztosító társaság, a széles befektetési lehetőségek, a magasabb hozamok valószínűleg a nyugdíjbiztosítás melletti érvek. 

A megtakarítás rendszeres, kötött voltának a hiánya egyesek számára inkább a pénztárak melletti érv, de lehet, hogy másnak meg éppen az a döntő, hogy nem kell különösebben döntéseket hoznunk a megtakarításunkkal kapcsolatban. A költségek rendszeres, nagyobb összegű megtakarítás esetén talán alacsonyabbak a pénztáraknál, de a biztosításoknál a magasabb kezdeti költségeket jórészt kiegyenlítik a bónuszok és a tapasztalatok szerint a biztosítási eszközalapok magasabb hozamkilátásaikkal lehetnek vonzóbbak. 

Ha hozzánk fordulsz, a nyugdíjtanácsadás során végigbeszéljük kérdéseidet, felmérjük igényeidet, elvárásaidat és segítünk megtalálni a számodra megfelelő nyugdíjmegtakarítást. 

Kérd tanácsadásunkat, írj nekünk, hívj fel vagy töltsd ki az alábbi űrlapot és kezdjük el mielőbb megtervezni a Rád szabott nyugdíjprogramot!

Ha bejegyzésünket hasznosnak találtad és mások számára is fontosnak gondolod, kérjük, juttasd el ismerőseidnek. Ha a továbbiakban is szeretnél értesülni szakmai híreinkről, iratkozz fel hírlevelünkre, keresd fel és lájkold Facebook oldalunkat. Ha pénzügyi kérdésekben segítségedre lehetünk, írj nekünk, hívj fel bennünket, kérd visszahívásunkat, készséggel állunk rendelkezésedre!

kérem az ingyenes nyugdíjtanácsadást!

Kérem, hogy vegyétek fel velem a kapcsolatot, szeretném, ha mielőbb találkoznánk és megbeszélnénk saját nyugdíjprogramom elindítását!

A zöld gombra kattintva elfogadod adatkezelési feltételeinket és megengeded nekünk, hogy felvegyük veled a kapcsolatot emailben, vagy ha megadod a számodat, telefonon.

Kérd hírlevelünket, hogy naprakész pénzügyi információkat kaphass tőlünk! Adataidat másra nem használjuk, másnak át nem adjuk, felhatalmazásodat bármikor visszavonhatod.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mielőtt fejest ugranál...

Egy pillanat!

Van három nagy buktatója a nyugdíjbiztosításoknak!

Mielőtt fejest ugranál, tudd meg, hogyan kerülheted el a csapdákat!

Találkozzunk a Facebookon is!