Munkahelyváltás magasabb nyugdíjért vagy dolgozni nyugdíj mellett is?

A Groupama Biztosító és az NRC készített  a különböző nyugdíjstratégiákról egy reprenzentatív felmérést, amelyet a Biztosítási Szemle mutat be. A még nem nyugdíjas korúak körében végzett felmérés rendkívül érdekes számadatokat közöl arról, hogy hogyan látják saját nyugdíjstratégiájukat megvalósulni, mit terveznek tenni és mi az, amiben elkésettnek látják a helyzetüket.

A válaszadók közel fele szerint mulasztásban vannak, mert már rég kellett volna egy jobb munkahelyet keresni, hogy magasabb legyen majdani nyugdíjuk.

A válaszadók kétharmada úgy tervezi, hogy nyugdíj mellett is fog dolgozni és ezzel egészíti ki majdani nyugdíját. Meg kell jegyeznünk, hogy a nyugdíjasok töredéke az, aki ténylegesen el akar és el tud helyezkedni nyugdíjba vonulása után.

 A megkérdezettek 44%-a úgy látja, hogy már el kellett volna kezdenie a nyugdíjcélú megtakarítást. A válaszadók 40%-a ugyanakkor egyáltalán nem tervez semmiféle megtakarítást nyugdíjas éveire.

Nem csak a nyugdíj előtt állók

Érdekes, hogy nem csak a nyugdíj előtt állók látják, hogy elkéstek a megtakarításokkal, a harmincas korosztály 58%-át foglalkoztatja az öngondoskodás kérdése, 22% komolyan tervezi nyugdíjmegtakarítás indítását, s 38 százalékuk úgy gondolja, hogy már most késésben van!

Az ötvenesek

A nyugdíjhoz legközelebb eső ötvenes korosztály áll a legjobban nyugdíjmegtakarítás terén, de még közöttük is csak a harmada tett lépéseket és rendelkezik már nyugdíjcélú megtakarítással, 44% gondolja, hogy jelentős késedelemben van, mert már korábban lépnie kellett volna.

De mi akadályozza meg a tervek teljesülését?

Ha ennyire sokan tervezik, hogy gondoskodniuk kellene nyugdíjas éveikről és ennyire sokan látják úgy, hogy már el is késtek ezzel, vajon miért nem léptek már? A válaszok egy része könnyen kitalálható, de azért vannak meglepetések a magyarázatokban. A leggyakoribb válasz (60%) szerint a nem elegendő jövedelem a magyarázat. A második leggyakoribb válasz viszont úgy hangzik, hogy „másra költöttem”. Lehet, hogy ez is összefügg a jövedelem mértékével, de valószínűleg inkább arra utal, hogy a jövedelem felhasználásakor más dolgok kerültek előtérbe. Ezt mi is sokszor tapasztaljuk ügyfelekkel beszélgetve, a fiatalok sokszor a családalapítás, otthonteremtés, később a gyereknevelés, esetleg párhuzamosan az idős szülőkről való gondoskodás miatt halogatják az öngondoskodást, csak arról feledkeznek meg, hogy minél később kezdi meg valaki a nyugdíjas éveire való anyagi felkészülést, annál nagyobb anyagi terhet jelent majd számára, hogy felépítse azt a tőkét, amivel nyugodtan teheti le a szerszámot és kezdheti meg a megérdemelt pihenés éveit.

A minta szerepe – ha nem látod, nem hiszed?

Sokaknál az élethelyzet megváltozása (pl. egy válás) késlelteti az öngondoskodást, de talán a legmeglepőbb, hogy mekkora szerepe van a mintának. A mai dolgozók ugyanis azt látják, hogy a család idős tagjai kijönnek a nyugdíjukból, néha még ők támogatják a fiatalabb generációt, extra kiadásokra is van lehetőségük. Ez sokakat abba a tévhitbe ringathat, hogy ha a szüleiknek elegendő az állami nyugdíj, akkor az így marad örökké és nekik sincs miért aggódniuk. Csak a demográfia kőkemény törvényére nem gondolnak, amit a társadalom 20-30 évvel ezelőtti, mai és ezek alapján becsült összetétele mutat, ami alapján jócskán csökkeni fog az aktív korosztályok aránya és jelentősen nőni fog a nyugdíjasok hányada, de a hosszabbodó nyugdíjban töltött évek nem jelentik azt, hogy a kevesebb járulékfizető ugyanazt az életszínvonalat tudja majd biztosítani az egyre nagyobb nyugdíjas korosztálynak, mint amire ma számítanak a jövedelemből élők.  „Ez a tapasztalat azonban könnyen csapdát jelenthet, hiszen elodázhatja azokat a döntéseket, melyeket ma már szükséges megtenni annak érdekében, hogy időskorunkra anyagi biztonságot teremthessünk. A jövő nyugdíjasainak már sokkal több saját megtakarításra lesz szükségük annak érdekében, hogy megfelelő nyugdíjszintet érjenek el” – mondta az említett cikkben Molnár Zsolt, a Groupama Biztosító főosztályvezetője.